Képzeld el, hogy fiatal vagy, őrülten szerelmes, és alig várod, hogy bekopogtasson hozzád a gólya, de nem jön az a rohadt dög. Először persze nyugtatod magad, de a hatodik-hetedik sikertelen ciklus után már rendesen cidrizel, hogy mégis mi lehet a gond. Elromlott a gólya-GPS? Ez a büntetésed az átbulizott egyetemi évek és a tíz éven át szedett fogamzásgátló miatt…? Vagy mégis mi van már?! 

Aztán elveszíted a türelmed, feltúrod a netet, tájékozódsz és okokat keresel. Kivizsgálásokra mész, mert tudni akarod, mi van – vagy mi nincs. Összevissza szurkálnak, böködnek, ultrahangoznak, tanakodnak, aztán azt mondják, „fogyjál le, az majd mindent megold”. Kivéve persze, ha húsz kiló vagy vasággyal, és sehogy sem sikerül hízni, mert akkor meg „egyél végre rendesen”!

A meddőség gyakran csak tünet

Ez a sztori bármelyikünké lehetne, hiszen gyakori, hogy az inzulinrezisztenciára a meddőség vagy vetélések, esetleg a szülést követő extrém hormonális változások okai után nyomozva derül fény.

Pedig a tüneteket ismerve a IR már egészen korai szakaszban is diagnosztizálható.

Tünet és ok(!) lehet

  • az alváshiány vagy a túlzott aluszékonyság,
  • az extrém mértékű stressz,
  • a PCOS,
  • a nőgyógyászati panaszok,
  • a kimaradt vagy rendszertelen ciklus,
  • a hirtelen hízás vagy fogyás.

De vannak itt még olyan finomságok is, mint

  • az „azonnal-csoki-kell” típusú zabálási rohamok,
  • „a menzesz-előtti-napokban-megennék-egy-fél-lovat” szenvedése,
  • az éjszakai izzadás,
  • a szorongás,
  • a gyakori vizelési inger,
  • a gombás és felső légúti megbetegedésekre való hajlam,
  • a fáradékonyság,
  • az alma típusú elhízás,
  • a cukorbetegség jelenléte a családi anamnézisben,
  • a gyakori indokolatlan ingerültség és/vagy fejfájás,
  • az extrém szőrösödés a test bármely területén (különösen a pasis részeken),
  • a cisztaképződésre való hajlam,
  • az extrém száraz vagy nagyon zsíros bőr,
  • a pattanások, az aknék,
  • a libidó hiánya,
  • a szív-és keringési zavarok,
  • a pajzsmirigyproblémák
  • és a persze az egyik legfontosabb, mégis legkevésbé ismert „tünet”: a terhességi diabétesz. 

Cukor, inzulin, diabétesz

Az inzulin valójában egy hormon, melyet a hasnyálmirigy állít elő. Normál esetben, amikor eszünk, a szervezetünk az elfogyasztott szénhidrátokat glükózzá alakítja, melynek hatására a vércukorszint megemelkedik. Ilyenkor az agy jelzést ad a hasnyálmirigynek, ennek következtében pedig a vérben megemelkedik az inzulin mennyisége. Ezután történik a varázslat, vagyis az inzulin megnyitja a sejthártyát, melynek következtében a cukor a sejtekbe kerül, és a véráramban megtalálható glükóz mennyisége csökken. Legalábbis akkor, ha jól dolgozik a rendszer.

Ha azonban a hasnyálmirigy termelékenysége csökkent vagy leállt, illetve, ha az inzulinreceptorok nem érzékelik a vérben az inzulin szintjének emelkedését, akkor bajban vagyunk. Hiszen ha a vércukor szintje az étkezést követően nem a vártnak megfelelően csökken, akkor az agyunk újabb jelzést ad le, és a Langerhans-szigetek ß-sejtjei még több inzulint „löknek” a vérbe. Teljesen feleslegesen!

Az inzulinrezisztencia egyfajta modern kori love story: a vércukor és az inzulin egymást keresik, egymáshoz valók, mégsem veszik észre a másikat.

Az eredmény pedig – pláne diagnózis, életmódváltás és kezelés nélkül – általában nem hepiend, hanem kettes típusú diabétesz. 

Te bírod a terhelést?!

Az inzulinrezisztencia feltárásának legjobb módszere a három- vagy ötpontos inzulin- és cukorterhelés, melyet egyes esetekben a háziorvos, gyakrabban nőgyógyász vagy endokrinológus kérhet. 

A vérvételt megelőző napon legkésőbb este nyolc óráig kell elfogyasztani a szokásosnak megfelelő vacsorát, másnap reggel ébredés után pedig tilos a tea, a kávé, kizárólag két-három deci csapvizet ihatunk. 

A vizsgálat előtt ujjbegyes vércukorszintmérést végeznek, melyből kiderül, rendben vannak-e az alapok.

Ha az éhomi vércukrunk 3.6 – 6 mmol/liter érték közé esik, minden oké. A 6 mmol/liter és 6.8 mmol/liter érték között fokozott figyelmet élvezhetünk majd, 6.8 mmol/liter érték felett pedig irány a diabetológia, hiszen biztonsági okokból a terhelésre nem is kerülhet sor. 

Viszont, ha minden rendben, vért vesznek, és jöhet a gusztustalan cukros szmötyi – hivatalos nevén a 75 grammos glükózoldat-, melyet az irgalmasabb kórházi dolgozók citromlével próbálnak feldobni, legyünk őszinték, teljesen sikertelenül. 

Ezután nincs más dolgunk, mint (szigorúan!) mozdulatlanul maradni a popónkon – semmi „csak-kimegyek-a-kocsihoz és gyorsan-elugrok-vásárolni”, majd 60, illetve 120 perc múlva kecses mozdulattal oda kell nyújtani a jobb vagy bal kacsónkat a kedves nővérnek kérés szerint. Utána mehetünk a dolgunkra, és nem árt, ha figyelünk arra, mit eszünk és iszunk. Általában a vérvételek eredményére sem kell sokat várni, így végre világos képet kaphatunk arról, mi a helyzet cukor és inzulinfronton.

Fun fact: A cukor- és az inzulinterhelés nem ugyanaz! Míg cukorterhelésnél kizárólag a vércukor szintjét ellenőrzik, addig inzulinterhelésnél az adott vércukorszint eléréséhez szükséges inzulin mennyiségét is.

Fontos tudnunk azt is, hogy az elfogadott értéktartományok változatosak lehetnek, ugyanis míg az állami egészségügyi ellátás során általában nagyobb a „lazaság”, magánellátásban már a kisebb eltérések is preventív lépéseket vonnak maguk után.

Mennyi az annyi?! A HOMA-index és a tények

A vérvételi leleteken található, gyakran teljesen ismeretlen HOMA-index nem más, mint az éhomi vércukor értékének és az éhomi inzulin értékének szorzata osztva 22.5-tel. Amennyiben ez az index kettő alatti, valószínűleg nincs komoly gond, de teljes képet és biztos diagnózist kizárólag inzulinterheléssel kaphatunk! A kettő és négy közötti érték már gyanúra ad okot, négy felett pedig egyértelműen IR-ről – értéktől függően pre-diabéteszről, illetve diabéteszről – beszélhetünk.

A normál vércukor- és inzulinértékek az alábbiak szerint alakulnak:

Cukorbaj: mit tehetünk?

Az inzulinrezisztencia kezelésének legjobb módszere az átfogó életmódváltás, melynek része a mentális és lelki egészség megteremtése és fenntartása, a stressz-menedzsment és a sikeres alvási rutin kialakítása, valamint a várható jövőképpel való szembenézés mellett az egészségesebb, szénhidráttudatos étkezés és a rendszeres sportolás beiktatása is.

Meglepő lehet, de az inzulinrezisztenciával az a legnagyobb probléma, hogy valójában nem betegség, „csupán” betegség-megelőző állapot.

Azaz, amikor kiderül, hogy baj van, valójában még nincs, inkább csak majd lesz baj, épp ezért sokan nem veszik komolyan a tüneteket meg a kezelési javaslatokat.

„Azok, akik gyermekáldásban reménykedve érkeznek a rendelésemre, rendszerint nagyon motiváltak. Babára vágynak, így nyitottak, komolyan veszik az életmódváltásra vonatkozó tanácsokat, betartják a diétát, edzésbe fognak, fogynak és teherbe esnek – meséli dr. Koppány Viktória endokrinológus. Velük a legkönnyebb, hiszen nekik a legerősebb a motivációjuk. Később, a szülést követően és a szoptatás hónapjaiban, vagy a munkahelyre való visszatéréskor azonban nem ritka a kisebb-nagyobb visszaesés sem.”

A közhiedelemmel szemben azonban a 160 grammos szénhidrátdiéta nem mindenkinek jelent ideális megoldást. 

„Népszerű nézet, hogy az egészséges szénhidrát-anyagcsere fenntartása érdekében naponta összesen 160 gramm szénhidrátot kell fogyasztani, öt alkalomra elosztva. Ez azonban nem mindenkire igaz! Míg egy kemény fizikai munkát végző férfi szabályosan éhezhet ekkora szénhidrátmennyiség mellett, addig egy alacsony, vékony, irodai munkát végző nő könnyen úgy érezheti, egész nap csak eszik. Másra van szüksége annak, aki félprofi szinten sportol és másra annak, aki éjszakai műszakban dolgozik” – vallja a szakorvos. 

Hasonlóképpen vélekedik Kertics Adrienn dietetikus is:

Kortól, nemtől, a test összetételétől és a fizikai aktivitás mértékétől is függ, hogy mekkora az egyén szénhidrátigénye. Nem mindegy, hogy lassú vagy gyors felszívódású szénhidrátokat fogyasztunk, hogy mit és mennyit eszünk reggelire, ebédre vagy vacsorára, ahogy az sem, hogy mennyi szénhidrátot és kalóriát fogyasztunk összesen naponta. 

Meggyőződésem, hogy azok tudnak igazán sikeresek lenni az életmódváltásban, akik dietetikus segítségével próbálnak eligazodni a kihívások útvesztőiben, hiszen így nem csupán táblázatokkal és adatokkal, hanem valódi megoldásokkal találkoznak majd.

A szakember elmagyarázza, hogyan számolhatjuk ki egy-egy adag étel szénhidráttartalmát, tanácsokat ad az egyes hozzávalók kiválasztására és beszerzésére, segít az életritmusunkhoz és életstílusunkhoz passzoló étrend kialakításában, és nem hagy egyedül nehéz helyzetekben sem. Edukál és támogat, hogy később önállóan is sikeresek lehessünk és teljes életet élhessünk.” 

Várandósság és terhességi diabétesz

Hosszú ideje tartja magát a „kettő helyett eszel”-nézet, ami az egyik legnagyobb bullshit, amit egy kismama a várandósság alatt hallhat. Az GDM (gestatiós diabetes) ugyanis nemcsak az anya állapotára hat kedvezőtlenül, hanem a babáéra is: a tartósan magas vércukorszint a méhlepény elégtelenségéhez, a baba születési súlyának növekedéséhez, valamint a koraszüléshez is hozzájárulhat. 

A kicsinél a szülést követően ráadásul hipoglikémia, azaz alacsony vércukorszint is kialakulhat, mely rohamokhoz, ingerültséghez és szoptatási-szopási nehézségekhez is vezethet.

Az inzulinrezisztencia nem múlik el

Na, jó, legyünk őszinték! Az élet egy rohanás, mindig van mit csinálni, és egy átlagos nő egy átlagos hétköznapon alig várja, hogy végre elcsendesedjen a lakás. Ha a család, a gyerekek és a lakás is rendben van – vagy legalább ezek egy része kinek-kinek kedve és igényei szerint –, jöhet a jól megérdemelt énidő. Mégis kinek lenne kedve és ideje este még beállni a konyhába, recepteket keresgélni, méricskélni, főzőcskézni, másnap meg egy komplett hűtőtáskányi cuccal végigbumlizni a fél városon?! Senkinek, de komolyan.  

Csakhogy ahogy a terhességi diabétesz kialakulása minden esetben a normál állapotban is fennálló szénhidrát-anyagcsere-zavart jelzi, és a szülést követően sem szűnik meg, úgy nincs az a varázsgomba, TikTok tutiság és „a szomszéd-is-ezt-használja” csodaszer, ami varázsütésre megoldaná a problémát, ha a diagnózis IR.

Csak egy megoldás van, és az bizony – pláne az elején, amikor el kell engedni az isteni krumplis tésztákat, dugicsokikat és szakítós fagylaltozásokat – nettó szívás, de tényleg.

Viszont ha mégiscsak magadra szenveded a futócipőd, átrendezed a spájzod, és beszerzed a szükséges vitaminokat, ha beépíted a napi rutinba a konyhai mérleget, és ezentúl az édes bűnbeesés is számolós lesz majd, fittebb, sok esetben vékonyabb, de mindenképpen egészségesebb leszel. Egy belevaló, energikus, édes csaj, cukormentesen. 

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ Parinya Binsuk / EyeEm

Z. Kocsis Blanka