„Az emberek meglehetősen érzékenyek a különféle szagokra, és az idők kezdete óta sok preferencia köthető az illatokhoz. Nem véletlenül alakult ki már nagyon hamar a kölnivizek, parfümök használata. Ez azonban korántsem olyan, mint például a fogselyem alkalmazása, amelynek valóban vannak pozitív hatásai a fogaink egészségére” – mondja dr. Nina Botto, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem bőrgyógyász docense, a CNN testszagnak szentelt cikkében

Az oldal megkeresésére dr. Joshua Zeichner, a New York-i Mount Sinai Kórház bőrgyógyász docense e-mailben hozzátette, olyan társadalomban élünk, ahol a testszag általánosan nem elfogadott, így váltak a dezodorok és izzadásgátlók a mindennapi tisztálkodási rutinunk részévé.

A dezodorok abban vannak a segítségünkre, hogy semlegesítik a testszagot, míg az izzadásgátlók csökkentik a bőr nedvességtartalmát, meggátolva ezzel a verejtékezést.

Ez a két funkció általában egyszerre található meg a piacon elérhető termékekben.

A testszag nem mindenki számára okoz gondot

Tristram Wyatt, az Oxfordi Egyetem biológia tanszékének tudományos főmunkatársa egy podcastban idézte fel a történetet, amely szerint Napóleon az egyik hadjáratából való hazatérte előtt azt írta feleségének, Joséphine Bonaparténak, hogy három nap múlva esedékes érkezéséig ne mosakodjon. (Valahonnan innen eredeztethető az internet legmélyebb bugyraiban fellelhető, hírhedt „Ne fürgyé’ le” magyar hangfelvétel is. Aki nem ismeri, boldog ember.)

Arra is van azonban tudományos magyarázat, hogy miközben számunkra egyes emberek testszaga vonzó, addig mások számára kifejezetten büdösnek is hathat. Wyatt szerint ennek oka, hogy eltérő az immunrendszerünk, és

általában azokhoz az emberekhez vonzódunk jobban, akik immunológiailag eltérnek tőlünk.

A CNN arra is kíváncsi volt, hogy a bőrgyógyászok szerint milyen egyéni tényezők és preferenciák határozzák meg valaki dezodorhasználati szokásait, és hogy van-e jó vagy rossz döntés ezeknek a termékeknek az alkalmazása kapcsán.

Pró–kontra 

„Az izzadság lényege, hogy segít szabályozni a testhőmérsékletünket – mondja dr. Joshua Zeichner. – Egyes esetekben azonban a szükségesnél többet izzadunk, ezt kóros izzadásnak vagy hiperhidrózisnak nevezzük.

Önmagában az izzadság szagtalan, de azáltal, hogy a bőrön lévő baktériumok lebontják, kellemetlen szag keletkezik.”

Bármilyen furcsán hangzik, a szakértő szerint, ha valaki az izzadásgátlók használata mellett dönt, érdemes ezeket az esti órákban alkalmazni, éjszaka ugyanis kevesebbet verejtékezünk, ezáltal hatékonyabban zárhatják el a verejtékmirigyeket.

Ezzel szemben dr. Julie Russak bőrgyógyász hozzáteszi, nem javasolja ezt az eljárást azoknak, akik amúgy sem izzadnak túl sokat, ugyanis a mirigyek blokkolása paradox módon túlzott verejtéktermeléshez vezethet a test egyéb területein.

Az egészséges test és bőr nem kellemetlen szagú

Russak szerint a bélrendszer, a bőr és a bőr mikrobiomjának egészsége mind-mind befolyásolhatja a testszagunkat. Befolyásolhatja a táplálkozásunk – azoknak például, akik több keresztesvirágú zöldséget, brokkolit, karfiolt, kelkáposztát fogyasztanak, kénesebb illatuk lehet –,

de egyes anyagcserezavarok is jelentős hatással vannak a testszagunkra. 

A szakértők azt is hozzáteszik, hogy azoknak, akik amiatt fontolgatják a dezodorok és izzadásgátlók letételét, mert túl sok bennük a káros anyag, vagy félő, hogy estleg rákos megbetegedést okozhatnak, érdemes tudniuk, hogy ezt tudományosan egyelőre nem támasztották alá. 

A kutatás arra vonatkozóan, hogy van-e ok-okozati összefüggés a rák és az azbesztet nem tartalmazó, hintőporos termékek használata között, szintén nem bizonyult meggyőzőnek. Dr. Amanda Doyle bőrgyógyász azt is elmondta, hogy az alumíniumszármazékok alkalmazása mind fogyasztói, mind gyártó oldalról aggályokat szül – korábban a mellrákban, emlőcisztákban és Alzheimer-kórban betöltött szerepé vizsgálták –, és bár az alumínium bőrön keresztüli felszívódása még nem teljesen ismert, rákkeltő hatása egyelőre nem bizonyított.

Nincs egyértelmű álláspont a használat kapcsán 

Ha valaki ezeknek a termékeknek az elhagyása mellett dönt, előfordulhat, hogy az intenzívebb verejtékezés hatására egyes baktériumok és gombák elszaporodnak, ami a szagok erősödését okozhatja. A szakértők szerint azonban a legfontosabb a kellemetlen szagok elkerülésében a mindennapi alapos fürdés, különös hangsúlyt helyezve az arc, a hónalj és a nemi szervek alapos tisztítására, hiszen ezeken a területeken általában több izzadság termelődik, mint a test egyéb részein. A nem megfelelő tisztálkodás pedig egyes mikroorganizmusok, például élesztőgombák vagy baktériumok túlszaporodásához vezethet.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Frederic Cirou

Krajnyik Cintia