A HPV elleni védőoltással kapcsolatban elég sok döntést kell meghozni: beadatjuk-e a gyereknek, különbséget teszünk-e ebben a kérdésben a különböző nemű gyerekeink között, illetve, hogy saját magunk kérjük-e (ami szintén opció, akkor is, ha már bőven elmúltunk 25 évesek). Éppen ezért több szülő kérdéseit és véleményeit gyűjtöttem össze és beszéltem meg dr. Bartha Tündével. A kérdések, történetek, tapasztalatok talán segíthetnek azoknak, akik még döntés előtt állnak.

Pontosan mi a HPV elleni védőoltás, és hogyan függ össze egy vírus a rákkal?

A méhnyakrák szövetmintáinak 99,9 százalékban ott van a humán papillomavírus, vagyis HPV. Ezáltal kijelenthetjük, hogy méhnyakrák nincs HPV-fertőzés nélkül. A méhnyakrák megelőzésének többféle módja van:

  • Van a méhnyakszűrés, ez egy másodlagos megelőzési fajta (ez a méhnyak sejtjeinek vizsgálata). Szerencsére a méhnyakráknak vannak megelőző állapotai, és ezeknek a különböző fajtáit lehet leszűrni, egészen pontosan azt, hogy a szűrt páciens milyen stádiumban van egy esetleges méhnyakrák előtt.
  • Lehet szűrni konkrétan a méhnyakrákot okozó humán papillomavírust is – ez is egy másodlagos megelőzési mód. Ezt úgy is szokták nevezni, hogy HPV-tipizálás.
  • A HPV egy vírus, ami rákot okozhat, és rendelkezünk ellene védőoltással – ez egy elsődleges megelőzési mód, az oltás több vírustörzsnél megakadályozza, hogy rosszindulatú elváltozás alakuljon ki a méhnyakban.

A HPV alapvetően szexuális úton terjedő vírus (erről majd később beszélünk részletesebben), ezért ajánlott a védőoltás már a szexuális élet megkezdése előtt, tizenkét-tizenhárom éves korban. A korai oltást az is indokolja, hogy a szervezet ekkor még fiatal, ezáltal jobb választ ad az oltásra (ami azt jelenti, hogy 99 százalékos védelmet nyújt), és biztosan HPV-naiv, vagyis nem találkozott még a vírussal. Az oltás idősebb korban is véd, de akkor már nem nyújt teljes védelmet egy fertőzés esetén.

A védőoltás teljes védelmet nyújt a méhnyakrák ellen?

Jelenleg Magyarországon egyetlen elérhető oltás van: egy kilenckomponensű oltás. A komponensek száma azt jelenti, hogy hány vírustörzs ellen nyújt védelmet. A kilenckomponensű hét magas (16, 18, 31, 33, 45, 52, 58) és két alacsony (6,11) kockázatú ellen nyújt védelmet. (A zárójeles számok az adott vírustörzs jelzései.)

Ettől függetlenül az oltás nem nyújt teljes védelmet, hiszen rengeteg humán papilloma-vírustörzs van – köztük olyan is, aminek a megjelenésével kialakulhat méhnyakrák, ami ellen nem véd, de a kilenckomponensű oltásban megjelenő vírustörzsek lefedik a méhnyakrákot okozó HPV-típusok 90 százalékát.

Maga az oltás egyébként sem az ellen nyújt védelmet, hogy az érintett HPV megjelenjen a szervezetünkben, hanem az ellen, hogy rosszindulatú elváltozást okozzon. Tehát az a vírus is megfertőzhet, ami ellen van védőoltásunk, de ebben az esetben a szervezetünk le tudja győzni, mielőtt méhnyakrák alakulna ki.

Ráadásul életünk során többször is megfertőződhetünk a HPV-vel, nem alakul ki sajnos védelem. Az oltással az immunrendszert tanítjuk, hogy felismerje a vírust a szervezetben, és ne engedje, hogy tovább fertőzzön.

Mik az oltás mellékhatásai? Biztonságos beadni egy ilyen veszélyes vírust, akár legyengített formában?

Az oltásnak nincsen súlyos mellékhatása, 2003 óta vizsgálják az oltóanyagokat. 2017-ben a WHO a HPV-vakcinák biztonságosságát kiemelkedően jónak nyilvánította.

A mellékhatások közül az oltás helyén kialakuló bőrpír és duzzanat a leggyakoribb. Ritka esetben kiválthat allergiás reakciót, okozhat lázat és szédülést.

Fontos tudni, hogy a HPV-vakcina nem tartalmaz sem legyengített, sem leölt vírusokat.

Egyszerűen összefoglalva úgy néz ki az oltás védőhatása, mintha az oltóanyag egy üres borítékot tartalmazna – amiben nincs levél. A boríték is kiváltja a reakciót, hiszen kiveszed a postaládából, kinyitod – de nincs benne levél, vagyis vírus.

Ezért az oltás semmiképp nem tud fertőzést okozni.

És az „üres boríték” valójában a vírusburokban található fehérje, ami elegendő ahhoz, hogy immunválaszt váltson ki a szervezetünkből. Ez segít abban, hogy amikor a HPV adott törzse megjelenik a szervezetben, akkor arra már legyen immunválasza.

Mire egy oltás eljut oda, hogy beadható legyen, alapesetben eltelik közel tíz év, amíg vizsgálatokat végeznek a hatásokról és mellékhatásokról. A megelőző terápiáknak nemcsak emberi, de gazdasági haszna is van egy ilyen betegség elleni védőoltás esetén, hiszen a munkaerő-kiesés, a kórházi kezelés nemcsak a betegre ró nagy terheket, hanem a társadalomra is. Így minden országnak az az érdeke, hogy egy ilyen súlyos betegséget megelőzzön, és ez túlmutat a gyógyszergyárak piaci igényén.

Rég elmúltam 25, ennek ellenére érdemes beadatnom?

Egyértelműen igazolt, hogy 25 éves kor előtt előnyös és hatásos az oltás, még akkor is, ha volt valakinek szexuális kapcsolata, és esetleg HPV-fertőzése korábban. 27 éves kor fölött az immunrendszer nem tud olyan jó választ adni, de akkor is védelmet nyújt. Az oltás beadásának sem fiatal, sem idősebb korban nem feltétele a megelőző HPV-teszt, hiszen akár pozitív, akár negatív, az oltás mindenképpen hasznos lehet.

A HPV egy olyan fertőzés, amit, ha valaki természetes módon, oltás nélkül kap el, akkor a szervezetének minimális az ellenanyaga. És később sem lesz olyan immunválasza, ami védelmet ad – ha első alkalommal leküzdi a vírust. Tehát akárhányszor találkozik valaki oltás nélkül a vírussal, annyiszor kaphatja el, és ugyanolyan eséllyel lehet méhnyakrákja.

Mivel a humán papillomavírus egy hámhoz kötődő vírus, nem jut be a véráramba, hogy a szervezetünk a következő alkalommal, amikor találkozik vele, emlékezhessen rá, és már legyen kész válaszreakciója.

Az oltást akkor is érdemes beadatni, ha valakinek már van HPV-fertőzés a szervezetében. Az elindult folyamatot nem állítja meg, a HPV-fertőzést nem tudja meggyógyítani, tehát nem terápiás oltás – de a következő alkalommal, illetve a többi vírustörzzsel szemben védelmet nyújt.

Ha rendszeresen járok szűrésre és nem váltogatom a szexuális partnereimet, biztonságban vagyok?

Korábban már szó volt róla, hogy a betegség elsősorban szexuális úton terjed. Így, ha valaki már házas, és hosszú ideje egy szexuális partnere van, kisebb az esélye arra, hogy elkapja ezt a vírust. De a tipikus szexuális fertőzésekkel szemben, ez nem nemi váladékkal terjed, hanem bőr-bőr kontaktussal. Ezért elég hozzá az, hogy a nemi szervek, akár közvetve találkozzanak.

De csókolózás vagy közös vécéhasználat során nem átadható, az úszómedencében sem terjed, sőt, egy fertőzött vére sem jelent veszélyt.

És éppen ezért az óvszer sem nyújt 100 százalékos védelmet ellene, de más betegségek miatt természetesen ajánlott.

Emellett, mivel hámkontaktusról beszélünk, nemcsak a nemi szervek lehetnek érintettek – a HPV-vírus szájüregi, fej-nyaki daganatot is okozhat.

Felröppentek hírek arról, hogy a fiúkat is olthatják később – miért, ha ők nem érintettek a méhnyakrákban?

A humán papillomavírus legnagyobb valószínűséggel a nőknek okoz méhnyakrákot, de a férfiaknak okozhat péniszrákot, végbélnyílás körüli rákot, fej-nyaki, szájüregi daganatokat, illetve nemiszerven lévő szemölcsöt. Ezek megelőzésére szolgál a férfiaknál a HPV-elleni oltás.

A péniszrákra azért van kisebb esélyük, mert az együttlét után ők egy szappanos vizes mosakodással „vírusmentesíthetik” az érintett területet – erre a nőknek nincs lehetőségük a hüvelyen belül. A nők hüvelyében található mikrokörnyezet sokkal kedvezőbb egy ilyen vírus számára.

A HPV elleni oltást kapott férfiak a partnerüket is védik azzal, hogy mindent megtesznek a saját vírusmentességükért

– ami a fiaiknak beadató anyák számára is fontos érv lehet.

Az orvosom nem adatta be a saját családjának. Akkor lehet, hogy nekem sem kellene?

Egy orvosfeleség és anya erre a felvetésre saját példával reagált, ugyanis szerinte hiba, ha egy orvos a saját személyes döntését megosztja a betegekkel, abban ugyanis a saját traumáinak legalább akkora szerepe lehet, mint a tudományos evidenciáknak:

„Az orvos férjem mindig azt mondja, hogy meg ne műttessem soha az életben a gerincsérvem. Az ő félelmének fontos komponense, hogy két rossz élmény is érte a gerincműtétekkel kapcsolatban. Ezért aztán soha nem adna ilyen tanácsot a betegének, és nem azért, mert ott hiányzik a szeretet és a felelősség szála, hanem azért, mert belátással van arra, hogy ez az ő sztorija, és semmi köze a beteghez és annak az állapotához.”

Evidencia- vagy tudományalapú orvoslásnak nevezzük azt, amikor egy javaslat mögött tudományos igazolás áll.

Fontos információ, hogy Ausztrália például élen jár a méhnyakrák elleni oltásokban, ott már évek óta mindkét nem számára elérhető az oltás – és hét évvel a program 2007-es kezdete után, felére csökkent a méhnyakrákos megbetegedések száma, jelenleg pedig 80 százalékkal kevesebb a megbetegedés. Mivel a rákos daganatok kialakulásához évekre, akár évtizedekre van szükség, ez rendkívül jó eredmény ilyen rövid idő alatt..  Az előrejelzések szerint az ország 2028-ra gyakorlatilag méhnyakrákmentessé válhat.

A WHO célja az, hogy az elkövetkező évtizedekben teljesen eltűnjön a méhnyakrák, és erre van is reális esély – ha megfelelő mértékben növekszik a beoltott nők és férfiak száma, és a nők rendszeresen eljárnak a szűrővizsgálatokra is. Ezeket az információkat, dr. Bartha Tünde szakmai segítségével gyűjtöttem össze.

Számomra eddig sem volt kérdés, hogy a lányaimnak kérem, amikor annyi idősek lesznek, hogy megkaphatják (és ha fiam lenne, neki is kérném, ha lehetne), de most azon is elgondolkoztam, hogy magamnak is beadassam.

Nektek még van dilemmátok a védőoltással kapcsolatban?

Tóth Flóra

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images