VIM
VIM

Helló, ez a Veled is megtörténhet!

Mindenkinek van egy története. Legalább egy, ami van annyira érdekes, hogy mások is szívesen meghallgatják. Vagy azért, mert van benne valami különleges, vagy épp ellenkezőleg, azért, mert olyan átkozottul jellemző sokunkra. Lehet, hogy tanulságos, lehet, hogy inspiráló, felháborító, izgalmas, vagy egyszerűen csak vicces. Ez itt a te oldalad, oszd meg velünk és a világgal a te történetedet!

Ha az alábbi gombra kattintasz, egy űrlapot találsz, ahol a neved és email címed megadása után rögtön be is írhatod a sztorit, ami velünk is megtörténhet.

Ui. Noha nagyon igyekszünk, de sajnos nem tudjuk megígérni, hogy mindent és azonnal közlünk. Az olvasószerkesztés jogát pedig fenntartjuk. Köszönjük a megértéseteket.

Még harminc perc a hepiendig (Olvasói történet)

VIM – 2024.04.23. – WMN

Kéne valami közös program, amivel visszacsempészhető a romantika a kapcsolatba. (Olvasói történet)

Nincs annál ijesztőbb, mint mikor elveszted az irányítást az elméd felett – olvasói írás az Alzheimerről

VIM – 2024.04.06. – WMN

„Ez az őrjítő az egészben, hogy nem emlékszem. Nem tudom, hova tettem a ruháimat, hogy vettem-e kenyeret, nem jut eszembe az ablak előtt lógó fehér műanyag sötétítő neve, amit el lehet tekerni.”

Rákdiagnózis az első születésnapra – Áron története

VIM – 2024.04.05. – WMN

„Emlékszem, hogy tanácstalanul egymásra néztünk a férjemmel, és megállapítottuk, hogy eddig volt egy boldog babánk, de ez minden jel szerint elmúlt.” Áron szülei csak azt nem tudták, mi okozhatta a változást, miután minden orvos megnyugtatta őket: minden a legnagyobb rendben.

A százéves kerekesszék szomorú titka

VIM – 2024.03.18. – WMN

A gyerekek nem értették, miért nem nyúlhatnak a réges-régi kerekesszékhez. A fájdalmas titkot sokáig őrizte a nagymama. Mígnem egyszer napvilágra derült:

„A botodat az ajtó mellett hagytad, mielőtt leballagtál a lépcsőn, nem gondoltad, hogy utoljára”

VIM – 2024.03.16. – WMN

A szeretett szülő hirtelen halála után hagyott űrre egyszerűen nem lehet felkészülni.

„Könyörgök, hogy várj rám még egy órát, egy kicsit tarts még ki” – Búcsú apámtól

VIM – 2024.03.12. – WMN

Együtt kezdtek el a meséket szőni még évtizedekkel korábban. Aztán az utolsó közös mesét a lány a haldokló apja mellett kezdi el mondani, tudva: ezt már egyedül kell befejeznie.

„Hallgatni tanítottak meg azok, akiknek vigyázniuk kellett volna ránk” (olvasói írás)

VIM – 2024.03.08. – WMN

Katalin árván nőtt fel, gyerekkorában pedig a leghatározottab parancs, amit kapott az volt: hallgasson az életéről, a bántalmazásokról – hallgasson mindenről.

„Ha sok évvel ezelőtt megszülettél volna” – Egy apuka levele soha meg nem született lányához

VIM – 2024.03.02. – WMN

Akkor így is történhetett volna… de nem így lett. És ez így is teljesen rendben van most már.

< 1 2 3 4 5 6 7 >