Még emlékszem arra, hogy tizenhat évvel ezelőtt milyen izgatott voltam…

Nehezen született meg a döntés arról, hogy mely egyetemekre adom be a felvételimet. Mi még egy nagy könyvet nézegettünk, papíron adtuk be a jelentkezést, és róttuk az országot, hogy nyílt napokat látogassunk. Nagyon jó időszak volt. Ma – a technikai fejlődésnek hála –, sokkal könnyebb a diákok helyzete ebből a szempontból.

Bár a folyamatosan változó feltételek, a felvételi eljárás kuszasága épp elég fejtörést okoz a diákoknak, a szüleiknek és a pedagógusoknak is. Nem könnyű követni a sok újdonságot, amivel nekünk, középiskolai pedagógusoknak tisztában kell lennünk ahhoz, hogy megfelelő információkat tudjunk adni a továbbtanulóknak.

Ez azért is különleges, mert az idei egy átmeneti év, amiket most írok, azok csak idén érvényesek, 2024-ben megint más lesz az egész rendszer, ahogy az érettségi is változik 2023 után. Megint.

(Bízom benne, hogy utána egy darabig nem lesz fennforgás ebben az ügyben.)

Most összeszedtem a legfontosabb információkat, dátumokat, amikre nagyon kell figyelni az idei felsőoktatási felvételi eljárásban, hogy egy kicsit tisztázzam a helyzetet, és talán segítségére lehetek ezzel diákoknak, szülőknek, kollégáknak.

Nézzük a dátumokat:

2023. február 15.: jelentkezési és hitelesítési határidő – fontos, hogy a hitelesítést is meg kell tenni!

2023. június 28.: hiánypótlási felhívások megküldése.

2023. július 12.: a felvételi beadása óta megszerzett dokumentumok (érettségi, nyelvvizsga, stb.) feltöltési határideje, sorrendmódosítás lehetősége – új szakok, intézmények felvételére nincs lehetőség!
2023. július 26.: ponthatárhúzás, eredmények kihirdetése – egyelőre ez csak a tervezett időpont, még nem véglegesítették!

A legfontosabb az, hogy az egyetemi felvételit minden diáknak magának kell intéznie

Nem az iskolán keresztül történik a jelentkezés, ott csak az érettségi jelentkezéseket lehet intézni. Ehhez az E-felvételi portál áll rendelkezésre a felvi.hu felületén, amit egy regisztráció után bárki használhat, de felvételi kérelmet más nevében nem lehet beadni, azt csak a jelentkező teheti meg, a szülő nem. Korábban is szükség volt ügyfélkapura, amúgy sem árt, ha minden diák rendelkezik ilyennel, hisz szinte mindent azon keresztül kell majd intézni később is.

Az eljárásban három hely megjelölése ingyenes: a darabszám számít, tehát egy intézmény három szakja is három helynek számít. Ezen felül korlátlanul van lehetőség több helyet megjelölni, amiért helyenként 2000 Ft díjat kell fizetni. Én láttam már olyat is, amikor valaki negyvennél is több helyet megjelölt, egy vagyont költött el erre, végül felvették az első helyre…

Érdemes végiggondolni, hogy hányat jelöltök be. A vágyott szakok sorrendjében jelöljetek, tehát legelső helyen legyen az, ahová leginkább szeretne menni a diák, hisz sosem lehet tudni előre, hova hányan jelentkeznek. Bár azért vannak sztárszakok, mint a pedagógia (nem, sajnos most csak keserűen ironizáltam, mert ez egyáltalán nem igaz, sőt, sok helyen a meghirdetett helyeket sem sikerül feltölteni évek óta), szóval: a pszichológia, kommunikáció és a médiaszak, ahová sokszoros túljelentkezéssel érdemes kalkulálni.

Alapvető változások lesznek a felvételiben az idén, ami – még egyszer hangsúlyozom –, egy idei, átmeneti rendszer, jövőre más lesz egy kicsit. Mik is ezek?

Nem kötelező az emelt szintű érettségi

Eltörölték a kötelező emelt szintű érettségi előírását az egyetemi felvételiben. Eddig csak az jelentkezhetett, akinek volt legalább egy ilyen típusú érettségije, enélkül be sem adhatta a jelentkezését. Idén ez máshogy van, ami azért is nehéz, hisz ezt megint útközben változtatták meg, méghozzá azonnali hatállyal… bár, ha így nézzük, akkor ez könnyítés. Vagyis, ez is az, mert van még más is.

Az egyetemek egyébként dönthetnek úgy, hogy bizonyos szakokra meghatározott tantárgyakból kérhetnek emelt szintű érettségi eredményt, ezért érdemes böngészni a tájékoztatókat, mert ezeket már közzétették az intézmények. De arra is van lehetőségük az egyetemeknek, hogy a meghirdetettel ellentétben, középszintű érettségit is elfogadjanak emelt helyett az adott tantárgyból.

Megszűnik a minimális ponthatár

Eddig minimum 280 pontot el kellett érni ahhoz alapszakokon és osztatlan képzéseken, hogy valaki felvételt nyerhessen. Az idei évtől ez is megszűnt, nincs központilag meghatározott határ, szóval bőven ez alatt is be lehet kerülni egyetemre. Hogy ez jó? Őszintén, nem tudom.

Azért 500 pontból 280-at elérni nem olyan nehéz, kellene egy szintet tartani.

Az is igaz, hogy jóval az uniós átlag alatt van nálunk a diplomások aránya, ezért a kormánynak a korábbi vállalásai miatt muszáj ezen javítania. Hogy ehhez az a legjobb megoldás, hogy szinte bárki bekerülhet egyetemre, az szerintem vitaindító felvetés lehet. Vagyis nem bárki, és nem bárhová, mert az egyetemek itt is egyedileg határozhatják meg, hogy az adott képzésükön húznak-e minimum ponthatárt. Jellemzően az orvosi, jogi szakokon teszik ezt meg, de már ezt is nyilvánosságra hozták az egyetemek, bárki számára elérhető az intézmények honlapjain vagy a felvin. 

 

Ugyan látszólag könnyebb bekerülni, sajnos évről-évre csökken az állami helyek száma, és ezzel párhuzamosan nő a költségtérítéses képzéseké, a szemeszterek árai pedig folyamatosan emelkednek. Nem véletlen, hogy évek óta egyre kevesebben jelentkeznek emiatt. Meg azért is, mert sok külföldi egyetemen ingyenesen vagy hasonló árakon lehet tanulni, ezért nagyon sok fiatal dönt úgy, hogy egy másik országban folytatja tanulmányait és nem itthon. Szerintem ezzel is lenne bőven mit foglalkoznia az oktatásirányításnak.

Új pontszámítás lép életbe

Összesen 500 pont érhető el, ami így épül fel:

200 pont az érettségi eredmény – itt a felvételiben meghatározott két kötelező vizsgatárgy százalékait adják össze, és ezt váltják át pontokra

200 pont a tanulmányi eredmény – itt a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy idegen nyelv, valamint egy (legalább két évig tanult) vagy két (legalább egy évig) tanult természettudományos tárgy eredményét veszik figyelembe, és a középiskolai eredményt (100 pont) és az öt érettségi tantárgy százalékos eredményének átlagát (100 pont) kell érteni alatta

100 pont szerezhető többletpontokkal – itt számít a nyelvvizsga, az emelt érettségi, országos és nemzetközi versenyeredmények, sporteredmények, esélyegyenlőségi pontok (hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet, fogyatékossággal élés, gyermeknevelés) és korábbi, felsőfokú végzettségek is.

Arra is van lehetőség, hogy ha az érettségi pontszám magasabb, mint a tanulmányi pontszám, akkor a felvételi rendszer automatikusan az érettségi pontokat duplázza meg, és azt veszik figyelembe. Fordított esetben nincs erre lehetőség, a tanulmányi pontokat nem lehet duplázni az érettségi helyett.

  

„Egyszerű és átlátható”, ugye?

Valóban nem. Nehéz követni, rengeteg jogszabályt, rendeletet kell végignézni, értelmezni, egyetemi tájékoztatókat olvasni ahhoz, hogy az ember képbe kerüljön. Én ezt most megtettem helyettetek – amit amúgy is megtettem volna, hisz úgy érzem, pedagógusként tényleg képben kell lennem ehhez – nektek már csak érteni és dönteni kell ebben.

Mondjuk, február 15. még messze van, addig még bármin változtathatnak, sajnos az utolsó pillanatban is történhet még módosítás. De azért nyugi, talán most már így hagyják, ahogy van…

Mindenkinek jó böngészést, agyalást, döntést kívánok!

Az ELTE pályaválasztási szülői fóruma február másodikán lesz, a részleteket ITT olvashatod

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Valeriy_G

Balatoni József