„Az apustesttel rendelkező már elért valamit, az apustesttel rendelkező már abban a stációban van, amikor nem a testével, méreteivel kell bizonyítania. Az apustest annak a jele, hogy egy férfi már azt is megengedheti magának, hogy kilépjen a harci körből.” Egyetértesz?
Szerzőnk gyermeke egy a 75 ezerből, aki az elmúlt hétvégén középiskolai felvételit írt. Azt mondja, a vizsgáról neki a kártyázás jutott eszébe, mégpedig a snapszer. Hogy miért? Elmeséli:
„A világ jelenlegi állapota lemondásra késztet mindenkit, a harcos vegánok pedig már-már lemondásra kényszerítenének mindenkit.” De vajon képes lehet-e lemondani a nehezen megszerzett javairól az, aki legalulról jött, és a saját erejéből küzdötte fel magát a jólét szintjére – kérdezi a szerzőnk, aki maga is nagy szegénységben nőtt fel.
„A tengert nézni: terápia. A tenger látványa lehetetlenné teszi, hogy kicsinyesek legyünk, hogy mindennapi, csip-csup gondok elvonják a figyelmünket a nagy egésztől, az életünktől. Attól a felismeréstől, hogy élni jó.” Ha csak képzeletben is, de utazzunk most a tengerhez!
„Egy tag kizárása a csoportból, vagy az, ha a tagságért ácsingózónak nemcsak esélyt nem adunk, de őt megalázzuk és éreztetjük vele, hogy a csapatunknak nem lehet tagja, minden esetben traumatizálja a kizárt személyt. Vagyis nincs olyan, hogy jogos kizárás.”