1. „A greenwashing olyan, mint egy látványkonyha, ahol a háttérben azért még mindig a löncshúst öntik bele a tálba, és azt szépen zölden szervírozzák nekünk” – mondja Ági. Szerinte ez azért is nagy baj, mert az átlagfogyasztót teljesen megtéveszti.

2. Vásárlóként nem egyszerű kiszúrni, hogy mi az, ami greenwashing, és mi az, ami nem.

„Ami százszázalékos, az legyen alapból gyanús!”

– tanácsolja Ági, és arra is felhívja a figyelmünket, hogy az olyan hívószavakkal is legyünk szkeptikusak, mint az öko, bio, natúr vagy a lebomló.

3. Jó tudni, hogy nem kizárólag „zöldre festett” termékekről beszélhetünk, hanem a marketing szeret minden trendet meglovagolni. Nagyon sokféle színű „washing” létezik, nem csak zöldre szeretik mosni magukat a márkák. Ott van például a „rainbow washing” is, amikor a cégek úgy reklámozzák a termékeiket, hogy használják az LMBTQ-mozgalom szimbólumát, a szivárványt.

4. A „washingot” mint fogalmat a XIX. század végére vezetik vissza, akkor kezdődött az Amerikai Egyesült Államokban a „whitewashinggal”, azaz fehérre mosással, ami azt jelentette, hogy a nagyon rossz állapotban lévő házakat egyszerűen fehérre meszelték, hogy így könnyebben tudják eladni őket.

5. A The cleenwashers egy reklámszakemberekből álló szerveződés, amely a greenwashing ellen próbál fellépni.

Elemzéseik arra jutottak, hogy a cégek sokkal pofátlanabbul művelik Magyarországon a zöldre mosást, mint tőlünk nyugatabbra, ahol már jobban beépült a mindennapokba a fenntarthatóságra való törekvés.

6. „Természetesen létezik etikus zöldkommunikáció is” – mondja Ági, aki maga is ezzel foglalkozik. Azt azonban hangsúlyozza, hogy a greenwashing nemcsak azért káros, mert megtéveszti a vásárlót, hanem mert így a tényleg fenntartható és etikus módon működő cégek nem tudnak kitűnni a sok zöldre mosott termék közül.

7. Mivel az Európai Unió fenntarthatóságot hitelesítő címkéjének megszerzése drága és nagyon hosszú folyamat, ezért sok márka inkább nem is próbálja megszerezni a tanúsítványt.

Ági szerint ez nagy baj, ráadásul teret ad annak, hogy a cégek saját maguk találjanak ki ilyen jelzéseket, amelyekkel azonban megtévesztik a vásárlót.

8. EZEKET az ökocímkéket érdemes figyelni a termékeken. 

9. Áginak a fenntartható életmódra való törekvésben személyes szinten az segített, hogy minden évben, ahogy ő fogalmaz, „húzott egy kicsit a nadrágszíjon”. Azaz fokozatosan hagyott el vagy cserélt le dolgokat a mindennapjaiban.

10.

„Az internet rengeteg kaput nyitott arra, hogy a fogyasztó visszajelezhessen, és igenis tessék visszajelezni, ha egy rossz termék kerül a kezünkbe!”

– hangsúlyozza Ági, és hozzáteszi: „A greenwashing egy trend, és nagyon fontos, hogy ezeket a trendeket kitisztítsuk a gazdaságból, erre pedig a fogyasztó legjobb eszköze a visszajelzés, hogy tudatja a márkával, ha valami nem oké.”

Nagy Réka Ökoanyu