A Normális emberek nem várt mértékű sikert hozott a színész életébe, olyannyira, hogy a paparazzók mindenhova megállás nélkül követték, az újságírók pedig attól sem riadtak vissza, hogy olyan kérdéseket tegyenek fel neki az interjúk során, hogy könnyebben meg tudná-e fektetni a lányokat, mióta befutott. Mescalnak ez a figyelem és tárgyiasítás olyan mértékű kényelmetlenséget hozott az életébe, hogy inkább elköltözött Londonból, és letörölte magát az összes közösségimédia-felületről.

Az biztos, hogy nem a klasszikus wannabe sztáralkat

A New York Times szavaival élve, az utóbbi években szándékosan kerülte a kasszasikernek tűnő felkéréseket, amelyeket csak azért tudhatott volna magáénak, mert hirtelen felkapták a nevét.

Ehelyett inkább a megtört vagy érzelmileg összetett karaktereket kereste, és az általa csodált rendezőkkel való együttműködéseket helyezte előtérbe.

2021-ben a Maggie Gyllenhaal által rendezett Az elveszett lányban tűnt fel Olivia Colman és Dakota Johnson oldalán, majd 2022-ben a God’s Creaturesben, és ugyanebben az évben forgatta le az első főszereplésével készült filmet a Normális emberek óta, Volt egyszer egy nyár címmel, amely rögtön meg is hozta az első Oscar-jelölését.

Oscar-díj normális emberek Paul Mescal Volt egyszer egy nyár
A Normális emberek című sorozatban

A film története

A Mafab leírásából kiderül, hogy a film története szerint egy fiatal, elvált apuka Törökországba viszi a 11 éves lányát nyaralni. Interakcióikból megtudjuk, hogy pénzügyileg nincs minden a legnagyobb rendben, de az apuka megpróbál minden szinten boldogságot sugározni. Eközben a lány folyamatosan a tiniket és a nála idősebbeket figyeli, alig várja, hogy végre idősebb legyen. A film apró rezdülések sorozata, melyben a kamera karakterekhez való közelsége határozza meg a valódi mondanivalót.

Ahogy az előzetesben is feltűnik, a The Telegraph így írt a színész teljesítményéről:

„Paul Mescal alakítása lenyűgöző. Napjaink egyik legtehetségesebb színésze.”

Ahogy ebben a filmben a saját lányát próbálja megóvni a saját depressziójától, a Normális emberekben az általa megformált karakter is mentális nehézségekkel küszködött és terápiába kezdett. Mescal úgy fogalmazott, hogy ekkoriban vált számára nyilvánvalóvá: valamiféle elemi, rögzült félelem társul az érzelmek őszinte felvállalásához és kinyilatkoztatásához a férfiak esetében. Nemrégiben a színész maga is szakemberhez fordult, tartott is tőle, hogy a színészi teljesítménye kárára megy majd, ha az érzelmeit ezentúl nem a művészetébe csatornázza, de mint mondja, az nem egy egészséges élet – írta tavaly novemberben a New York Times. Aggodalomra a jelek (és a jelölések) szerint nincs oka.

Oscar-díj normális emberek Paul Mescal Volt egyszer egy nyár
A Volt egyszer egy nyár című filmben

Ugyanebben a hónapban a Guardian készített vele interjút, amelyben Aaron Hicklin szerző kiemelte, hogy a színésszel folytatott beszélgetés során legalább nyolcszor hangzott el Mescal szájából, hogy egyszerűen szerencséje volt, amikor a saját életéről és karrierjéről mesélt.

Pedig az bizonyos, hogy ennél sokkal többről van szó. Veleszületett tehetségről és kőkemény szorgalomról,

amit az interjúk során a mellette dolgozó kollégái nem győznek méltatni.

A mai napig egy egyszerű ír srácnak tartja magát

Mescal Maynoothban, egy Dublintól nyugatra fekvő egyetemi városban született 1996-ban. Édesanyja az ír rendőrség tagja, apja pedig általános iskolai tanár, aki korábban maga is színészkedett. Mescal életében sokáig komoly szerepet töltött be a gael foci, ami egy a rögbihez és a focihoz egyaránt hasonló sportág, csak Mescal leírása szerint jóval brutálisabb, űzése közben el is törte az orrát és az állát is. 

 

Középiskolásként megkapta Az operaház fantomja címszerepét, és innentől egyenes út vezetett a színészi karrier felé, amelyet a szülei is támogattak. A dublini Lir Akadémia már a meghallgatása után biztosította a fiút, hogy felvételt nyert, anélkül, hogy megkapták volna a záróvizsga eredményeit.

A színészt a mai napig nagyon erős kötelék fűzi a családjához – akkor is velük volt csoportos videóhívásban, amikor kihirdették az Oscar-jelöltek névsorát –, kutyájához és zenész párjához, Phoebe Bridgershez, akit a hírek szerint nemrégiben el is jegyzett.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Phoebe Bridgers (@phoebebridgers) által megosztott bejegyzés

„Hihetetlenül hálás vagyok, amiért láthattam a megdöbbent és örömteli arcát” – mondta az édesanyja a jelölés kapcsán, akire hamarosan a csontvelőrák egy bizonyos típusa elleni kezelés vár, de bízik benne: lesz rá módja, hogy márciusban elkísérje fiát a díjátadó ceremóniára.

Nem csak a vásznon teljesít 

A filmkészítés mellett a színpadi szerepek is fontosak Mescal életében, tavaly év végén állították színpadra Rebecca Frecknall rendezésében a londoni Almeida Színházban A vágy villamosát, amelyben az erőszaktevő Stanley Kowalski szerepét öltötte magára, noha évekkel korábban egy mestere azt mondta, hogy alkalmatlan a szerepre, hozzá sokkal inkább közel áll az érzelmesebb, gyengédebb Mitch karaktere. 

 

Az 1951-es filmadaptációban Marlon Brando játszotta Kowalskit, a fiatal tehetség azonban nem is nézte meg az eredeti alkotást, nem akarta, hogy Brando játéka hatással legyen rá, mint mondja, így is nagy nyomással jár egy ekkora színészóriás nyomdokaiba lépni. Frecknall egyébként eleinte túl fiatalnak is tartotta az ír színészt a szerepre, majd rájött, hogy éppen annyi idős, mint amennyi Brando is volt az 1951-es forgatások idején. Az elkötelezett munka is közös vonás. Brando, amikor Ken Wilocek szerepére készült az 1950-es Férfisorsban, három hetet töltött egy veteránkórházban. Mescal pedig a God’s Creatures kedvéért osztrigatenyésztők mellé szegődött, hogy kitanulhassa a szakma fortélyait. Következő filmjére, a Carmenre gyúrva pedig (Georges Bizet 1875-ös operájának adaptációjáról van szó), amelyben egy afgán háborús állatorvost alakít, bokszleckéket vett.

„Az igazán szórakoztató része a színészkedésnek számomra a kutatómunka, az egyes mozaikdarabkák összeillesztése, amelyek lehetővé teszik, hogy elmerülhessek az emberi psziché mélységeiben”

– mondta egy interjúban

Oscar-díj normális emberek Paul Mescal Volt egyszer egy nyár
A God’s Creatures című filmben

Figyeljétek csak meg, erre egyre többször, egyre jobb forgatókönyvekkel a kezében lesz lehetősége. Isten éltesse nagyon sokáig!

Kiemelt kép: Getty Images/ Jamie McCarthy

Krajnyik Cintia