Orvos-Tóth Noémi minden bizonnyal csípőből mondaná is a diagnózist a problémára, amely az unalmas Floridából rögtön a modern Babilonba (azaz New Yorkba) költözésük után felüti a fejét az álomotthonban: a fiatal, egymást látszólag valóban szerető házaspár tagjai rekordidő alatt elfejlődtek egymástól. Az azonban csak fokozatosan derül ki, hogy a háttérben a szabad akaratban hívő ördög keveri buzgón a kártyákat. No de lássuk, vajon tudtad-e a ma negyed évszázados filmről az alábbiakat!

1.

Keanu Reeves csak azért fogadott el alacsonyabb gázsit, hogy a producerek kifizethessék azt az összeget, amelyet Al Pacino kért az ördög megformálásáért. Amikor ezt idősebb kollégája megtudta, a különbözetet felajánlotta jótékony célokra. Úgy látszik, ilyen jóságosak ezek a New York-i sátánok(at játszó színészek)!

2.

Eredetileg sokkal több vizuális effekttel akarták megszórni a mozit, amit talán épp emiatt Al Pacino több ízben is visszautasított. Úgyhogy Taylor Hackford Oscar-díjas filmrendező párszor átíratta a forgatókönyvet, mielőtt újra felajánlotta volna a színésznek, aki ekkor már igent mondott, bár csak egy kis riszálás után: úgy érezte, nála sokkal jobban hozná Milton karakterét Sir Sean Connery vagy akár Robert Redford.

3.

Charlize Theront is kétségek gyötörték: míg a Showgirlst két évvel korábban épp a meztelenkedés miatt utasította vissza, itt a pucérkodós szexjelenetbe végül belement, de csak azért, mert annyira megfogta Mary Ann karaktere.

Lomax felesége valóban nagy utat jár be a film bő két órája alatt: ambiciózus asszonykából, akit felvillanyoznak a férje sikerei, először luxusfeleség, majd gyötrődő elveszett lélek lesz, mielőtt úrrá lenne rajta a teljes elmebaj. 

4.

Ha külön cikket szentelnénk azoknak a filmeknek, amelyekben a szereplők a Central Parkban futnak, akkor a Maraton életre-halálra ikonikus jelenete mellé mindenképp odakerülne Az ördög ügyvédje is, amelyben Eddie Barzoon, Milton cégének egyik fejese rohan a vesztébe. A kocogásnak induló sporttevékenység hamar űzött menekülésbe csap át, amikor Barzoonnak az lesz a benyomása: a mögötte haladó (és időnként köddé vesző) három kocogó valójában nem más, mint az Apokalipszis négy lovasából három. A színeik legalábbis ezt szimbolizálják: az egyik fehér, mint a Győzelem lova, a második vörös, mint a Háború lova, a harmadik fekete, mint az Éhínség lova. A Jelenések könyvében a negyedik ló fakó: „És láttam: íme, egy fakó ló, a rajta ülőnek neve Halál, és a Pokol követte őt.” Eddie Barzoont is itt éri utol a vég: két hajléktalan ember veri agyon az órájáért egy husánggal, miközben a háttérben Milton tekintete győzelemtől mámoros. 

5. 

A klasszikus angol irodalomért rajongók talán felkapták a fejüket John Milton neve hallatán, nem véletlenül: az amerikai mozi manipulatív fő gonosza az angol költőtől kölcsönözte a nevét (és nem csak azt). John Milton (1608 és 1674 között élt) a barokk irodalom egyik legnagyobb alakja, kinek legismertebb műve az Elveszett paradicsom (Paradise Lost) című eposz, amelyben szerepel az a sor, amit Lomax a film katarzisában gúnyos kérdésként szegez az apjának:

„Inkább uralkodjak a pokolban, mint szolgáljak a mennyben?”

6.

A Christabella Andreolit játszó dán színésznő, Connie Nielsen még csak egy hónapja tartózkodott az Egyesült Államokban, amikor megkapta Milton szexi lányának szerepét. Ez volt az amerikai debütálása, ami jól sikerült, azóta olyan sikeres mozikban szerepelt, mint a Mars mentőakció (2000), a Gladiátor (2000), a Sötétkamra (2002), a Veszett vad (2003), a Kiképzőtábor (2003), A nagy kaszálás (2005) vagy A nimfomániás (2014), de ő játszotta Hippolüté királynőt a Wonder Woman és Az Igazság Ligája című szuperhősfilmekben is.

7. 

A gyilkossággal megvádolt Alexander Cullen üzletember filmbeli lakása valójában a Trump Towerben található, ami ez idő tájt Donald Trump otthona volt. 

8. 

Kevin Lomax, az örökké győztes ügyvéd 64 ügyet nyer meg Floridában, mielőtt New Yorkba költözne, ahol aztán még kettőt (a kecskét áldozó sámán és a családgyilkos Cullen ügyeit) visz sikerre, sokszor a saját lelkiismeretével küszködve, vívódva az erkölcs és a hiúság között. Amit persze ő nem tud, és a néző is csak a film végén: apjának „a hiúság kifejezetten a kedvence a bűnök közül”, Lomax pedig bármelyik útra lép is, ezen a banánhéjon mindig el fog csúszni.

De ami számunkra most ebből a lényeg: 64 + 2 az 66, ami kissé bandzsítva nézve máris a sátáni szám: 666.

9.

Ha most nézed újra a filmet az évfordulót ünnepelve, érdemes odafigyelned erre a különleges részletre: Keanu Reeves öltönyei, ahogy egyre mélyebbre süllyed az erkölcsi fertőben, úgy lesznek fokozatosan sötétebbek. És ha már színek: miközben Mary Ann újabb és újabb (egyre vadabb zöld) színekre festi a nyolcszobás otthonukat, az őt manipulatív módon elbátortalanító szomszédasszonya, Jackie mindig magán visel egy hasonló árnyalatú kiegészítőt.

10.

Amikor Milton a New York-i apartmanja tetején állva végigmutat a városon, pénzt, hatalmat és sikert ígérve Lomaxnek, az egyben utalás Máté evangéliuménak negyedik fejezetére, amelyben az ördög magával viszi Jézust „egy igen magas hegyre, megmutatta neki a világ minden országát és azok dicsőségét, és ezt mondta neki: Mindezt neked adom, ha leborulva imádsz engem.” Jézus mindezt elutasítja, dramaturgiailag azonban igen szerencsés, hogy a narcisztikus ügyvéd nem így tesz. 

11.

Star Wars-rajongók biztos mosolyogtak egyet a Lomax és Milton között játszódó párbeszéden:

– Mi vagy te?

– Ó, annyi nevem van.

– Sátán.

– Inkább szólíts papának.

12.

A démonokról úgy tartják, mindig háromszor kopogtatnak a különböző felszíneken (koporsófedélen, hálószobaajtókon, ízléstől függően), így is gúnyt űzve a Szentháromságból. A filmben Milton viszont hajlamos arra, hogy egymás után háromszor kacagjon fel.

Szóval ha láttad is már kétszer Az ördög ügyvédjét, talán érdemes megnézned harmadszorra is, nem gondolod?

Fiala Borcsa