–

Az 1851-ben, Angliában született Ivers ír szülei tizenéves korában vándoroltak Virginiába. Kezdetben bentlakásos iskolába járt, ahol elsajátította a fiatal hölgyek finom modorát és etikettjét, végül azonban az 1860-as évek végén családjával együtt a Colorado territóriumba költözött.

Nyugati otthonában ismerkedett meg első férjével, a bányamérnökként dolgozó Frank Duffielddel

A férfi lelkes pókerjátékos volt, és a kártya iránti rajongása hamar átragadt újdonsült feleségére is, a közös hobbi azonban nem tartott sokáig, a férfi ugyanis alig néhány évvel később egy bányászbaleset következtében meghalt.

Halála után Ivers még inkább érdeklődni kezdett a kártyázás iránt, és addig-addig játszott, míg végül profi játékos vált belőle.

Tehetségének köszönhetően a legtöbb férfi számára félelmetes ellenfélnek bizonyult, akiről közismert volt, hogy nyereményét a kor legdivatosabb ruhadarabjaira költi – akkor is, ha ehhez időnként egészen New Yorkig kellett utaznia.

Öltözködésének a pókerben is nagy szerepet szánt: remélte, hogy a többi kártyás figyelmét el tudja terelni azzal, hogy egy gyönyörű és divatos nő ül velük szemben.

„Póker” Alice-t sok szalonban szívesen fogadták. Jellemzően tömegeket vonzott, sokan voltak kíváncsiak a kártyázó hölgyre, aki mindig megőrizte elegáns tartását, úrinőként viselkedett, és a végsőkig ragaszkodott elveihez – például ahhoz, hogy történjen bármi, szombatonként nem kártyázik. Mindezek a vonzerejével megfűszerezve a vadnyugat szokatlan alakjává tették őt.

Ivers mindig hordott magánál fegyvert, és játék közben előszeretettel szivarozott

Ráadásul a nyerési esélyeit tovább növelte azzal, hogy megtanulta számolni a lapokat, aminek segítségével a legtöbb ellenfelét könnyűszerrel győzte le. Később Ivers azt állította, hogy a kártyában elért sikereit kiváló pókerarcának köszönheti.

Ahelyett ugyanis, hogy az érzelmei kiültek volna az arcára –ahogy azt egy nőtől várták –, üres tekintettel bámulta a lapjait és rágta a szivarját.

Voltak, akik szerint Ivers egyszerre akár 6000 dollárt is nyert a kártyán. Később azt állította, hogy több mint 250 ezer dollárnyi nyereményre tett szert pályafutása során, ami mai mértékkel számolva több millió dollárnak felelne meg. A kártyázásból származó bevételének növelése érdekében Ivers gyakran dolgozott osztóként is. Egy ideig a híres törvényen kívüli Jesse James gyilkosánál, Bob Fordnál töltött be ilyen állást, aki aljas tette után egy sátorból működtette szalonját. 

„Jó fiú vagy, Géza, csak tudni kell bánni veled” – Hetvenéves lenne Balkay Géza

Kult – 2022. szeptember 5. – BG

Alice izgalmas körülmények között ismerkedett meg második férjével

1890-ben a dél-dakotai Deadwoodban dolgozott kártyaosztóként, amikor egy részeg vendég késsel fenyegette meg munkatársát, Warren Tubbst. Mivel Ivers ekkor már egy ideje a vadnyugati kártyás körökben mozgott, rutinosan vette elő pisztolyát, és elijesztette a bajkeverőt. Röviddel ezután Tubbsszal összekötötték az életüket.

Közel 20 évig voltak házasok, ám a férfi 1909-ben tuberkulózisban elhunyt.

Annak ellenére, hogy nem voltak túl jó anyagi helyzetben, Alice rendes temetést szánt férjének, ezért a holttestet pokrócba csomagolta, és szekéren a dél-dakotai Sturgisbe vitte.

Az út négy napig tartott, megérkezése után pedig a Black Nell nevű kocsmában vállalt munkát pultosként, hogy fedezni tudja a temetéssel járó költségeket.

Úgy tűnik, Alice hiába nyert sokat, nem volt túl jó a pénz megtartásában. Az egyik nagy vétele egy épület volt Sturgis külvárosában, ami szalonként üzemelt és a Poker Alice’s Resort nevet viselte.

1913-ban Ivers összetűzésbe keveredett a törvénnyel

Egy csapat katona okozott felfordulást, ezért kitiltotta őket a bárjából. Közülük páran úgy döntöttek, hogy erre válaszul feldúlják a helyet, kövekkel dobálták az ablakokat és elvágták a telefonvonalat. Alice összesen öt lövést adott le a csapatra, megölte az egyik katonát, és majdnem egy másikat is, aki végül hosszas lábadozás után életben maradt.

Bár Alice-t és a bárban dolgozó hat lányt letartóztatták, végül a vádemelés önvédelemre hivatkozva elmaradt.

Ennek ellenére a helyi tisztviselők azzal vádolták, hogy kétes hírű létesítményt működtet, így őt és a szalonban dolgozó hat nőt végül mégis elítélték.

A megváltozott hírnév ellenére a Poker Alice’s nem zárt be

Néhány évvel később újabb verekedés tört ki katonák között, három férfit lelőttek, és bár senki sem halt meg, további jogi problémák következtek. Az 1920-as években többször is razziáztak szeszcsempészet és bordélyház működtetésének gyanúja miatt. 

Ivers számára ekkoriban egy harmadik férj is kilátásba került. George Huckert a nő farmján gondozta a juhokat. Amikor 1917-ben összeházasodtak, Alice több mint 1000 dollárral tartozott neki, de a házasságot választotta ahelyett, hogy pénzben fizette volna vissza az adósságát. Ivers és Hucker a férfi 1924-ben bekövetkezett haláláig házasok maradtak.

1928-ban a közel 80 éves pókersztárra börtönbüntetés várt szeszcsempészetet és prostitúció elősegítése miatt

A közösség számos tagja aggódott az idősödő helyi legenda miatt, és több száz aláírással ellátott petíciót küldtek a dél-dakotai kormányzónak, aminek köszönhetően Alice néhány nappal az év karácsonya előtt kegyelmet kapott.

Ivers 1930-ban hunyt el egy epehólyagműtét komplikációi következtében

Heves függetlenségének és kiszámíthatatlanságának utolsó megnyilvánulása volt, amikor a végrendeletének felolvasásakor kiderült, hogy minden családtagját kizárta a hagyatékából. Ehelyett vagyonát és egyéb értéktárgyait barátai között osztotta szét – feltehetően azok között is, akik segítettek neki kiszabadulni a börtönből. 

Tiszta lappal akartak indulni, borzasztó tragédia lett belőle – 50 éve történt a müncheni mészárlás

Kult – 2022. szeptember 5. – MZS

„Póker” Alice-t életében anomáliának tartották – keménykezű, tehetséges nő volt, aki nem tudta elviselni az igazságtalanságot, és épp ezek ötvözete tette őt kora legendájává.

Mózes Zsófi

Forrás: ITT, ITT és ITT