„Ha valaki pénzt keres a testemből, az én kellene, hogy legyek, nem?” – Elolvastuk Emily Ratajkowski My Body című könyvét

–

Kicsoda Emily Ratajkowski? 

Bár nem hiszem, hogy a közel 29 millió követővel büszkélkedő modell-színész-üzletasszonyt sokaknak be kell mutatni, ugyanis Robin Thicke Blurred Lines című videóklipje után szinte nem maradt ember, aki nem tanulta meg a nevét, de íme, néhány dolog, amit tudni érdemes róla.

Emily igazi kaliforniai lány, bár Londonban született 1991-ben, de a napfényes San Diegóban nőtt fel amerikai szülők gyerekeként, akiknek lengyel–zsidó felmenőik vannak. Különleges szépsége már korán szembeötlő volt, így a világhírű Ford ügynökség 14 évesen leszerződtette. Tizenöt éves korától színészettel is próbálkozott, számos, fiataloknak szóló sorozatban és reklámfilmben szerepelt, de a világsiker 22 éves koráig váratott magára: ekkor táncolt a Pharrell Williams és Robin Thicke közös dalához készült videóklipben – a cenzúrázatlan verzióban félmeztelenül, egy szál testszínű bugyiban.

Bár hárman voltak modellek a klipben, mindenki csak Emily nevét akarta megtudni.

A videóklip nemcsak miatta, de a dalszövege miatt is hatalmas port kavart, a kritikusai szerint degradáló a nőkre nézve, és a nemi erőszakot népszerűsíti. Emily, bár nem hallotta a szám szövegét a forgatás előtt, akkoriban azt mondta, nem gondolja szexistának a dalt, szerinte iróniával közelíti meg a témát, de a fokozott figyelemnek örült, hiszen a számos új felkérés mellett a feminizmusról is beszélhetett a nyilvánosság előtt. (Ezekről a kijelentéseiről a könyvben már árnyaltabban nyilatkozik.) 

Ezután gyakorlatilag szexszimbólummá vált.

Szerepelt a GQ magazin címlapján, az Esquire pedig az „Év nője” (Woman of the Year) díjat adta neki a Blurred Lines megjelenésének évében. 2014-ben a nívós Sports Illustrated is beválogatta az 50 legjobb fürdőruhamodell közé, az FHM pedig a negyedik legszexibb nőnek kiáltotta ki a világon. Gyakorlatilag minden ajtó megnyílt előtte, még Hollywood kapui is: szerepelt például David Fincher Gone Girl című filmjében, amiben a Ben Affleck által alakított karakter szeretőjét játszotta, egy évvel később pedig Zac Efron mellett kapott főszerepet a We Are Your Friendsben.

A divatvilág szintén tárt karokkal várta. A teljesség igénye nélkül feltűnt a Grazia, a Harper’s Bazaar és az InStyle magazinok címlapján, illetve Marc Jacobs és a Miu Miu kifutóján.

A hirtelen jött hírnevét megragadva kiállt a számára fontos ügyek mellett: a feminizmus, a reprodukciós jogok és Bernie Sanders politikája csak néhány azok közül a témák közül, amelyek a platformján megjelentek.

Emellett azóta fürdőruhamárkát is indított Inamorata néven, ami elképesztően sikeres lett. 2018-ban hozzáment producer barátjához, Sebastian Beat-McClardhoz, azóta gyerekük is született. 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Emily Ratajkowski (@emrata) által megosztott bejegyzés

Az én testem – de ki jár jól vele?

Emily karrierje tehát jelentős részében a testének köszönhetően indult be, amiről ez a könyv is nyíltan beszél. A kötet leginkább arra keresi a választ, hogy a „férfi tekintetből” való profitálásnak van-e ára, amit a nőknek a mai társadalomban meg kell fizetniük, vagy esetleg hatalomra is szert tehetnek belőle. Konkrét választ nem ad a kötet – ami alapvetően egy tizenkét fejezetből álló memoárként jellemezhető –, inkább csak elindít egy gondolatot mind a férfi, mind a női olvasók fejében. Olyasmi gondolatokat, hogy mit is csinálunk pontosan mi, nők, amikor reggel felöltözünk a tükör előtt, miért választjuk esetleg a kivágottabb blézert aznapra, milyen hatást szeretnénk ezzel elérni (ha nem is tudatosan), és mennyire tudunk ezzel élni.

„Milyen hatalma van a testemnek? Egyáltalán az én hatalmam ez?” – kérdezi.

Vagy hogy akár már gyerekként is milyen érzéseket vált ki az, ha a környezetünk szépnek bélyegez minket.

„A szépség számomra egy mód volt arra, hogy különleges legyek. És amikor különleges voltam, akkor éreztem a szüleim szeretetét a leginkább.” 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Emily Ratajkowski (@emrata) által megosztott bejegyzés

A könyv az említett videóklipről is említést tesz, amely a világhírnevet hozta neki. Az énekes, Thicke megmarkolta a melleit a forgatási szünetben, és egészen hosszú idő telt el, míg a(z egyébként női) rendező, Diane Martel közbelépett (Thicke ez idáig nem reagált az őt ért vádra).

 

Az eset több szempontból is érdekes: Emilynek ma jelentősen több követője van, mint Thicke-nek, tehát több embert tud elérni a platformján, jóval nagyobb ismertségre és anyagi sikerre tett szert, ám szexuális zaklatás áldozata lett a forgatáson, ahol még nem volt olyan hatalmi pozícióban, hogy megvédje magát. A másik izgalmas kérdés, hogy míg látszólag a három modell csak „díszlet” volt a klipben, az előadók pedig a főszereplők, mindenki a nőkre figyelt, és az eredeti szándék ellenére ők kerültek a figyelem középpontjába. 

A meztelenséget sokszor a kiszolgáltatottsággal azonosítjuk, ám felmerül a kérdés: használhatja-e egy nő a meztelen testét úgy, hogy a mellette talpig ruhában álló, hatalommal bíró férfiak háttérbe szoruljanak? 

Egy másik érdekes történet, amit említ, egy maldív-szigeteki munkához kötődik, amit egy „szupergazdag, katari pasi fizetett”, akinek a szállodáját kellett reklámozni az ott készült fotókkal az Instagramon. A teste tehát szerzett neki egy egzotikus munkával egybekötött utazást, és persze fizetséget is a modellmunkáért, de aki az igazán nagy profitot szerezte a képekből, az mégiscsak a férfi, a szálloda tulajdonosa volt, hiszen Emily képei után turisták ezrei választották az ő hotelját. Ratajkowski úgy döntött, nem elégszik meg azzal, hogy csupán reklámfelületként pózol, az ott készült képekkel saját fürdőruhaüzletét kezdte el promotálni. „Ha valaki pénzt fog keresni a testemből, az én kellene, hogy legyek, nem?” 

 

A róla készült fotókat, illetve hogy azok kinek a tulajdonát képezik, több fejezeten keresztül (illetve egy korábbi magazincikkben) is boncolgatja, például amikor egy férfi eladta egy Instagram-fotójának kinagyított mását, vagy amikor egy lesifotós beperelte őt (150 ezer dollárra) egy róla készült fotó posztolásáért, amin még az arca sem látszik. 

Itt azt a régóta, és korábban mások által is gyakran feszegetett témát járja körbe, hogy kié a fotó: azé, aki a képet készítette – legyen az akár egy képernyőfotó –, vagy azé, aki szerepel rajta.

A könyvet olvasva számos eset eszembe jutott a saját életemből és a barátnőiméből is, és biztos vagyok benne, hogy mindenki hasonlóképpen lesz vele, aki belelapoz, akkor is, ha nem világhírű modellként dolgozik, hanem újságírókent, pincérnőként vagy akár orvosként. A kiváló stílusban megírt történetek rádöbbentenek arra, hogy nőként sokszor még ma sem vagyunk teljesen birtokában a testünknek, és hogy milyen következményekkel jár mások – főként a férfiak – pillantása egyes helyzetekben: előreengedéssel egy hosszú sorban, ajándékokkal, vagy kéretlen érintésekkel.

A My Body egyszerre áldásként és átokként ábrázolja a gyönyörű női testet, és mint fogalmaz: „Minden nő tárgyiasítva és szexualizálva van bizonyos fokig, szóval arra gondoltam, ezt én magam is megtehetem, de a saját feltételeimmel. Úgy gondoltam, erő van abban, hogy ezt megtehetem, ha úgy akarom.” 

Emily tehát visszájára fordítja a fegyvert egy olyan világban, ahol a női test csak a férfi tekintet örömforrása, és milliódolláros karriert épít belőle, ahol már ő diktálja a játékszabályokat. A könyv elképesztően merész és szókimondó, így még ha nem válaszolja is meg az általa feltett kérdéseket (és kihagy is néhány lehetőséget, ami minden bizonnyal sokakat érdekelt volna, például, hogy Emily női követői, illetve az őt körülvevő nők hogyan viszonyulnak a testéhez), akkor is bátor vitaindítónak és izgalmas olvasmánynak bizonyul.

Fejes Flóra

A könyv magyarul a Jaffa Kiadó gondozásában jelenik meg várhatóan tavasszal.

Kiemelt kép: Getty Images / Dimitrios Kambouris