A közönség imádta, a hatalom kicsinálta – 10 dolog, amit sokan nem tudnak a 120 éve született Jávor Pálról

–

Egy hónappal ezelőtt jártam Aradon, a saját rokonaim nyomát kutattam, onnan való ugyanis a fél családom. Egy ezzel kapcsolatos Facebook-poszt nyomán egyre-másra kaptam az üzeneteket ismerőseimtől, akikről nem is sejtettem (ahogy ők sem rólam), hogy őseink valaha szinte szomszédok voltak egy monarchiabéli kisvárosban, amelyben száz évvel ezelőtt a polgárok háromnegyede magyarnak vallotta magát – ma már csak minden tizedik ember.

De most nem erről szeretnék mesélni nektek, nem az én utazásomról vissza az időben, hanem egy férfiéról, aki 1902-ben szintén Aradon látta meg a napvilágot, és oly sok aradival egyetemben innen költözött át a történelmi viharok nyomán Magyarországra, hogy Jávor Pál, sőt „Jávorpali” néven egy évtizeddel később ünnepelt sztárja legyen a moziknak és a színházaknak.

Rendkívül kalandos élete volt, anekdoták százai szólnak róla. Idézzünk fel ezekből tízet az évforduló alkalmából!

1.

Nyugdíjas korú apja egy tizenhét éves cselédet ejtett teherbe

Jávor Pál 1902. január 31-én született Aradon Spannenberger Pál néven. A vezetéknevét anyja után kapta, apja, Jermann Pál nyugalmazott vasúti főkalauz ugyanis akkor még nem vette el a szolgálót, akit teherbe ejtett, csak három évvel később. A párnak még két fia született, de a gyerekek kicsi korukban félárvák lettek, apjuk meghalt. Katalin, az anya boltot nyitott, így tartotta el a családot, és szerette volna, ha Pál fia is vasutas lesz, azaz atyja nyomába lép. A kalandéhes kamasz azonban inkább meglépett otthonról, a fronton szolgáló katonák postai kézbesítője lett, majd 18 évesen átköltözött Magyarországra.    

 

 2.     

Nem volt szoknyapecér

Legalábbis annyira nem, mint amennyire a filmszerepei alapján képzelhetnénk. Az udvarlásnál sokkal nagyobb szenvedélye volt a muzsika, imádta a cigánnyal húzatni a nótáját, erről még majd lesz szó. Felsége, akivel minden megpróbáltatás közepette kitartottak egymás mellett, azt állította, szépen éltek, nem volt bohém a férje. Inni ivott, de sokáig korlátok közé tudta szorítani szenvedélyét, máskülönben nem is bírta volna azt az elképesztő munkatempót, amit fiatal korában a siker diktált.   

3.

Akkor tehát a cigányzene:

Jávor imádott a Vadászkürt nevű étterembe járni, egyedül ücsörögni az asztalánál, iszogatni, dalolni, és a kedvenc nótáit húzatni. Ez volt a passziója. Éjjel kettőkor aztán a főpincér felhívta a nagyságos asszonyt, Landesmann Olgát, aki autóval érte ment. A színész halála előtt a kórház kertjében egy banda még eljátszotta neki utoljára a kedvenc nótáit. Az ápolók bort is adtak hozzá.

4.

Volt hajléktalan is

18 évesen Pestre érkezvén felvették a már Aradon is moziőrült Jávort az Országos Színművészeti Akadémiára. (Ahonnan fél év múltán kirúgták balhés természete okán, holott hamar kiderült, nagyon tehetséges, és ösztöndíjat is nyert.) Ezután statisztált, és annyira szegény volt, hogy parkokban aludt. 1922-ben azonban Csortos Gyula ajánlására leszerződtette a Renaissance színház, és jobbra fordult a sora. Némileg. Egy ágyat tudott bérelni egy bakter házaspár szobácskájában, amelyben még két tűzoltó is meghúzta magát, plusz egy szabólegény.

5.

Jávor, a verekedős

A húszas években kereste a helyét a fiatal színész, vergődött, indulatai sokszor elragadták, úgy érezte, nem kap méltó lehetőséget. A Renaissance Színház titkára egyszer lekezelően bánt vele, mire az igazságtalanságot mindig rosszul bíró Jávor szétverte a telefonkagylót a titkár fején. De újságírókra is rárontott, ha úgy érezte, igaztalanul vádolták valamivel. Még kardpárbajt is vívott egy kollégájával valamilyen becsütelbéli ügy miatt (túlélték). 

 6.      

Jávor, a sztár

A harmincas évek a befutást jelentették. A Magyarországon készült körülbelül háromszázötven hangosfilm egyötödének (!) Jávor Pál volt a főszereplője 1931 és 1944 között. Közben folyamatosan játszott pesti színházakban is, és haknizott vidéken. Fantasztikus gázsikat kapott, így vagyonos ember lett: villát vett Pasaréten, műkincseket gyűjtött, nagy könyvtárat szedett össze. Neve az utókor számára összeforrt Karády Katalinéval, pedig „csak” hét közös filmjük van, és Jávornak partnere volt Karádyn kívül többek közt Muráti Lili, Perczel Zita, Szeleczky Zita, Tolnay Klári és Dajka Margit is. 

 

 7.      

Nem hagyta lebeszélni magát a szerelméről

1930-ban ismerkedett meg élete párjával, Landesmann Olgával, aki három évvel idősebb volt nála: elvált asszony, két gyerekkel. Nem törődtek sem a mágnás család tiltakozásával (Jávor még szegény volt akkoriban), sem a városi pletykákkal. Négy évvel később összeházasodtak. A sötét fellegek azonban hamar gyülekezni kezdtek boldogságuk felett.

8.      

Nem lett áruló (oly sokakkal ellentétben)

Jávort folyamatosan atrocitások érték zsidó felesége miatt, de nem törődött ezzel, sőt, a zsidótörvények miatt a szakmából kirekesztett kollégákat nagyvonalúan támogatta. Magyarország német megszállása alatt többször is figyelmeztették, húzza meg magát. De ő nem az a fajta volt, aki sunnyog. A Színészkamaránál verte az asztalt, hogy álljanak ki a vallásuk vagy politikai nézeteik miatt elhurcolt kollégákért. Dühöngött, összetörte az elnök gipsz szobrát. Erre kirúgták a kamarából, filmjeit nem játszhatták a mozik. 1944 októberében tartoztatták le otthonában. Megverték, megalázták, a sopronkőhidai fegyházba vitték, majd a pffarkircheni koncentrációs táborba, melyet aztán az amerikai csapatok szabadítottak fel. Felesége is túlélte a háborút, rohant a férje után, ahogy tehette: rá is talált Németországban.

9.

11 év Amerika

Ahogy a nácik, úgy a kommunisták sem szerették. Major Tamás nem akarta, hogy a Nemzeti Színházban játsszon. Ezért Jávor néhány hónapra Amerikába utazott, hogy összegyűjtsön százezer dollárt a magyarországi háborús árváknak. Tizenegy évig maradt. Magyarországról nem keresték, nem hívták. Haknizgatott, félamatőrökkel játszott együtt, és önálló esteket tartott kinti magyaroknak, akik kíváncsiak voltak az emlékeikben élő sztárra. A méltatlan helyzet miatt elvesztette a mértéket az ivásban. A színpadon is részeg volt olykor. Kacérkodott Hollywooddal, de nem nagyon ment neki az angol, és nehéz volt kijönni vele, így nem hívták forgatásokra. A Waldorf Astoria Hotelben dolgozott betanított irodistaként, és éjszakai portás is volt egy bérházban. Szabad idejében néha Márai Sándorral és Zilahy Lajossal sétálgatott. A szocialisták hazahívták ’57-ben, ahogy Págert is, kegyet gyakoroltak, hogy demonstrálják nagyvonalúságukat. 

10.

Gyomorrákban halt meg (vagy a mellőzöttségtől, ki tudja?)

Már Amerikában is sokat fájt a gyomra. Itthon kiderült, rákos. Megoperálták a Városmajori Klinikán. Kisebb vidéki turnéi voltak még ezután, bús, régi nótákat énekelt a közönségnek, apró színházi szerepeket kapott. De nem volt jól. Megint megműtötték. Major megüzente neki a kórházba, hogy visszavárja a Nemzetibe…

A kórteremben ünnepelték ezüstlakodalmukat is a feleségével.

Jávor Pál 1959. augusztus 14-én halt meg. Farkasréten nyugszik, aranyozott koporsóban. A temetésen nyolcvanezren ember vonult, amúgy meg egy ország siratta.

Kurucz Adrienn

 

Források: ITT és ITT

Karády Katalinról ITT írtunk korábban, Major Tamásról ITT, de Jávor Pálról is megjelent már nálunk korábban egy CIKK Vajda Pierre jóvoltából, aki egy egész könyvet szentelt az egykori sztárnak. 

Kiemelt kép: Fortepan / Kotnyek Antal