„Mert a vers magában egy világ” – A költészet napján arról, miért olvassunk verseket

–

„Mert a vers magában egy világ”

„A vers zene, a vers mi magunk vagyunk, a vers a létünk, az identitásunk, a verset nem fejből, hanem szívből mondjuk, és nem szépen, hanem bárhogyan, bárhol. Homokos, vizes síkra érve, fülkefényben állva, vonattetőn keresztbe hasalva, csillámló sziklafalon ülve, lassan, tűnődve, halkan, motyogva” – az egyik legnagyobb mai költőnk, Tóth Krisztina írja ezt egy novellájában.

A magyar és világirodalom egyik legnagyobb és legfájdalmasabb zsenijének születésnapján a költészetet ünnepeljük – már ha ünnepeljük. Talán sokan azt gondolják, József Attila és április 11. ünnepe egy ránk maradt üres forma, amit legfeljebb az illendőség kedvéért próbálunk tartalommal tölteni. Pedig a vers, a költészet: bennünk van. Magunkat ünnepeljük – ha tudunk még ünnepelni.

Kevesen gondolják végig, hogy a leírt, formába kerekített gondolat: maga az ember

A mi lenyomatunk a világmindenségben, hogy képesek vagyunk játszani a szavakkal és átfogalmazni velük az anyagi világot. A költészet mindenkiben ott van, akár tudja, akár nem: hiszen ha egy slágert éneklünk, akár magunkban, akkor is verselünk.

Nyolc henger, majd szétvet az erő / mellettem az álom gyönyörű nő – például ez is, amilyen profán élményt mond el, annyira költészet. Meg az is, hogy gépjárművezető-igazolványok kiadása (hexameter) és Tóth Gyula bádogos és vízvezeték-szerelő (pentameter).

„Csak az ember olvas” – mondta Márai. És „csak az ember versel” – mondhatjuk vele.

Átfogalmazzuk az anyagi világot, ezt írtam az imént: de vajon át is alakítjuk a versekkel? Hat a költészet a világra? Más lesz tőle? Aki napjai nagyobbik részét tölti azzal, hogy szavakkal játszik, dolgozik, alkot, keres és felmutat, az hozzátesz valamit a világhoz? Hogy ezekre a kérdésekre (izgalmas, vitatható, vicces vagy meglepő) válaszokat kapjak, és legalább ezen az egy napon, József Attila születésnapján (aki ha világnyelven alkot, netán a zene nyelvén tudta volna kikiáltani a fájdalmát, a világ legnagyobb és legismertebb művészei között lenne, ez meggyőződésem) gondolkozzunk kicsit magáról a versről, olyan embereket kérdeztem, akik valóban foglalkoznak vele. Közük van hozzá, szeretik és talán nem túlzás: megváltoztatnák vele az életet. Ugyanazt az öt kérdést intéztem hozzájuk, ők pedig válaszoltak rá. 

Bíró Kriszta

(színésznő, az Örkény Színház művésze, de nem csupán szerepekben versel, hiszen a magyar irodalom legnagyobb verseiből összeállított két műsorral évek óta sikeresen „népműveli” a közönséget, mindennapjainak is elválaszthatatlan része a játék és a vers)

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Zoltan Gyongyosi (@zedfoto) által megosztott bejegyzés

Ment-e a versek által a világ elébb? (Vörösmarty után szabadon)

Azt hiszem, ezt a kérdést fel sem lehetne tenni, ha nem az volna rá a válasz, hogy igen.

Miért olvassunk verset 2021-ben?

Ugyanazért, amiért bármelyik másik évben. Örömszerzés céljából. Megkönnyebbülésért. Nevetésért. Sírásért. Gyötrelmek oldásáért.

Olvasni vagy hallgatni jobb? Mit jelent a versmondás?

Hát, ízlés kérdése. Nem tennék ebben igazságot. Van, aki a verssel való intimitását inkább olvasva tudja megélni. Ugyanakkor egy szíven ütően elmondott vers közelebb vihet a költészethez olyanokat, akik nem szívesen olvasnak, mert azt érzik, hogy nem értik; hogy egy vers túl „bonyolult”. De azokat is meg lehet fogni, akik esetleg úgy vélik, a vers valamiféle úri huncutság, amit csak a kiválasztottak élvezhetnek. Erre ékes példa az Örkény Színház Anyám tyúkja 1–2. előadásai után érkező számtalan nézői reakció. Hogy ami eddig papírízű szöveg volt egy-egy ember számára, az az interpretáció által érzetté és gondolattá változott.

Jó volna, ha a költészet kapcsán nem az jutna eszébe a legtöbb embernek, hogy kötelező, hogy feladat, tétel; hogy vizsgázni kell belőle. Ha az iskolában az élmény volna elsődleges, és nem feltétlenül a versforma. A szótagszám, a mások által előírt kötelező vélemény. Ha szabad volna egy verset nem szeretni. Kamaszként nekem határtalanul idegen volt Ady. Negyvenéves lettem, mire megszerettem. Talán hagyni kéne felnőni a kamaszokat, anélkül hogy elidegenítenénk őket a versektől.

Ha EGY verset kellene mondanod, ami rólad, neked szól, ami te vagy: melyik az?

Erre pokoli nehéz válaszolni. Napszakonként megpróbálom. Nem állítom, hogy nincs benne irónia.

Hajnal – Hajnal Anna: Tegnap anyám előtt dicsértelek 

Délelőtt – Mikes Margit: Költő a konyhán 

Délután – Rakovszky Zsuzsa: Egy más világban

Alkonyat – Szép Ernő: Mint magányos lovast…

Éjjel – Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség

Mit kérdeznél József Attilától, ha találkoznál vele?

Mondja, kedves Attila, mit kérdezne Arany Jánostól, ha találkozna vele?

Gyárfás Dorka

(a WMN újságírója, akit nem kell bemutatni, és akinek a szépség és a művészet iránti vonzódása alighanem minden olvasó előtt közismert)

Ment-e a versek által a világ elébb? (Vörösmarty után szabadon)

A világ nem megy előrébb – abban az értelemben legalábbis, hogy mi, emberek ugyanazokkal a problémákkal küszködünk, mint amikkel már az ókori görögök is. Éppen ezért tudnánk (ha rávennénk magunkat, hogy olvassuk őket) ma is megtalálni magunkat az akkori versekben, drámákban, eposzokban. Annyiban azonban talán mégis ment előrébb, hogy talán kevesebb az erőszak, mert kevésbé elfogadott. Viszont abban az értelemben meg „hátrébb” ment, hogy kevésbé ismerjük magunkat, és felbomlottak a közösségeink, mert sokkal többen lettünk. 

Miért olvassunk verset 2021-ben?

Azért olvassunk verseket, mert elfelejtettünk magunkra figyelni, befelé. Ebben a versek tudnak a legjobban segíteni. A versek kiszakítanak térből és időből, és hirtelen nem marad más, csak ami belül van. Anélkül pedig, hogy ezzel a belső hanggal összhangba ne kerülnénk, nem lehetünk kiegyensúlyozottak, pláne nem boldogok.

Olvasni vagy hallgatni jobb? Mit jelent a versmondás?

Nem tudom, kell-e választani az olvasás és a hallgatás között. Miért kéne? Hol olvasva, hol hallgatva ér el hozzánk egy mondat. Persze egy jó színész sokat segíthet abban, hogy a gondolatok elnyerjék értelmüket, és „betaláljanak”, nekem ráadásul bizonyos színészek hangja is sokat jelent.

T. S. Elliot Macskák című verseskötetét mindig Hernádi Judit és Kern András hangján fogom hallani magamban, annyit hallgattam gyerekkoromban – ahogy az én gyerekeim pedig Mácsai Pál hangján tudják kívülről Varró Dani verseit.

Ha EGY verset kellene mondanod, ami rólad, neked szól, ami te vagy: melyik az?

Weöres Sándor: Hat vers – Őszi melódia

Mit kérdeznél József Attilától, ha találkoznál vele?

Én József Attilát csak nézni szeretném, de lehetőleg úgy, hogy ő ne lásson közben. Csak érezni szeretném a lényét, esetleg láthatatlanul rátenni a kezem a vállára, hogy nincs egyedül, és minden rendben van. Hogy tudja: ő a legnagyobb, és ez később már mindenki számára nyilvánvaló lesz. 

Kapócs Balázs

(irodalomtanár, színpadvezető, egy székesfehérvári iskola tanítás és irodalom iránt egyformán elkötelezett pedagógusa)

Ment-e a versek által a világ elébb? (Vörösmarty után szabadon)

Kérdés az, hogy mit nevezünk világnak. Saját olvasatomban egymás valóságainak összességét, így, ha bárki világában fel-felbukkan egy-egy szöveg, ami kimozdítja a kopottas komfortzónájából, és ad neki valami apró színt egy pillanatra, akkor igen.

Miért olvassunk verset 2021-ben?

Ugyanazért, amiért 2020-ban, 2019-ben, bármikor. Mert kizökkent a nyers valóságból, más perspektívát kínál hozzá. Egy vers számomra olyan, mint Brecht egy-egy karaktere. Ha tud idomulni a valóság változásaihoz, újat mondani a világról, akkor túlél, árnyaltabbá válik, hirtelen mást nyújt, másképp viselkedik, mint korábban, gondolkodásra sarkall. Ha nem tud újat adni, aktuális maradni, akkor úgyis eltűnik, mellékszereplővé válik. Ahhoz, hogy kiderüljön, kik a nagy túlélők, kell a casting…

Olvasni vagy hallgatni jobb? Mit jelent a versmondás?

Nagyon más mindegyik, nem tudok dönteni. Talán azt mondanám: kiegészítik egymást. Ha olvasok, saját magamnak interpretálom a szöveget, elmélyülök, asszociálok, szöszölök. Ha szavalatot hallgatok, akkor valaki más interpretációját fogadom be, ami elüthet az enyémtől, gazdagíthatja a versről alkotott képemet új impulzusok mentén. Ha először szavalatként találkozom a művel, kaput nyithat a saját szöszölésemhez. 

 

Ha EGY verset kellene mondanod, ami rólad, neked szól, ami te vagy: melyik az?

Rilke: Archaikus Apolló-torzó

Mit kérdeznél József Attilától, ha találkoznál vele?

Nem kérdeznék. Legfeljebb egy köszönömöt mondanék, talán csak csendes mosollyal biccentenék üdvözlésképpen.

Király István

(mert végül úgy gondoltam, a mai tizenévesek közül is megkérdezek valakit, mit jelent számára a vers. István az általam vezetett diákszínpad egyik tagja, jövőre végzős gimnazista, szavalóversenyek rendszeres résztvevője)

Ment-e a versek által a világ elébb? (Vörösmarty után szabadon)

Ment, mert sokszor a kultúrából indulnak el a nagy gondolatok (így a költészetből is), amelyek egész társadalmakat formálnak, építenek vagy bomlasztanak.

Miért olvassunk verset 2021-ben?

Amiért eddig is, a költői szépségért. De az én generációmnak már nem sokat jelent a költészet, sokszor csak annyit: van egy-két memoriter, amit be kell magolni órákra, vagy elemezni egy verset érettségin, esetlegesen egy dal szövege. Sajnos sokaknak közülünk nincs ideje élvezni a verseket. Azért még megtalálhatók azok, is akiket megszólítanak a múlt és a jelen költői…

Olvasni vagy hallgatni jobb? Mit jelent a versmondás?

Változó, hogy ki hogyan szereti. Szerintem függ attól, hogy milyen vers, mert van olyan, amit jó hallgatni, de van, amit inkább jobb olvasva átélni. Egy jó versmondó azt is meg tudja mutatni, hogy személy szerint neki mit jelent az a mű.

Ha EGY verset kellene mondanod, ami rólad, neked szól, ami te vagy: melyik az?

Tóth Árpád Lélektől lélekig című verse az, ami mindig katartikus élményt okoz nekem, amikor elolvasom, felmondom magamnak vagy meghallgatom. Benne azzal az igazsággal, ami a mai generációra is nagyon találó: az emberek közötti távolság sokszor áthidalhatatlan.

Mit kérdeznél József Attilától, ha találkoznál vele?

Bevallom, nem lenne hozzá kérdésem, szinte minden, amit tudni akarhatunk tőle, benne van a verseiben vagy az életrajzában, csak keresni kell.

Kiss Judit Ágnes

(költő, író, tanár – a költészetet nemcsak ápolja, de játékos formában is híveket toboroz hozzá, emellett pedig tanítja az új generációknak. Szó című versét nem csak költészet napján ajánlom, napjaink egyik legszebb közéleti költeménye…)

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Judit Ágnes Kiss (@kissjuditagnes) által megosztott bejegyzés

Ment-e a versek által a világ elébb? (Vörösmarty után szabadon)

Csak a versek által megy elébb: „…szükséges, hogy vers irassék, különben meggörbülne a világ gyémánttengelye”.

Miért olvassunk verset 2021-ben?

Hogy túléljük…

Olvasni vagy hallgatni jobb? Mit jelent a versmondás?

Én olvasni jobban szeretem. A versmondás már értelmezés, olvasat, leszűkíti a szöveg terét.

Ha EGY verset kellene mondanod, ami rólad, neked szól, ami te vagy: melyik az?

Mindig más. Néha csak egy-egy sor. Mindig az élethelyzetemtől függ.

Mit kérdeznél József Attilától, ha találkoznál vele?

Hogy tényleg ő írta-e azt az Edit című verset, aminek az eredetiségéről mostanában annyit vitatkoznak.

Lackfi János

(költő, író, akinél többet talán senki nem tett évek óta a költészet és a mindennapok „összehozásáért”, hogy az egyszeri olvasó, a világhálón böngésző bármelyik ember természetes módon befogadhassa a vers profán örömét, a mindennapok részeként)

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Lackfi János (@lackfi.janos) által megosztott bejegyzés

Ment-e a versek által a világ elébb? (Vörösmarty után szabadon)

Erre a kérdésre egyszer felelnem kellett egy Vörösmarty-parafrázisban. Akkor azt írtam: „A világ sehová se vitt, de a vers a fájdalomig.” Ami persze csak része az igazságnak, mint minden sommás megállapítás. Tudjuk, hogy voltak kifinomultan művészetbarát náci tisztek is, Szóval a vers jobbíthat (talán inkább egyes embert, és nem egész társadalmakat), de csak ha nyitott vagyok, s akarok előrelépni. És persze lehet versre hivatkozva „tiszta szívvel betörni, ha kell, embert is ölni”. De a döntés nem a versé.

Miért olvassunk verset 2021-ben?

Mert háziállat, mert háztartási kisgép, mert terápia, mert életjel, mert közösséget teremt, mert felszabadít, mert berendezi a világot, mert magában egy világ. De legfőképp mert verset olvasni öröm. Arról beszél, amit mi is tapasztalunk, de ha jó vers, mindig ad új nézőpontot.

Olvasni vagy hallgatni jobb? Mit jelent a versmondás?

Más a kettő, hiszen a felolvasás már értelmezés. Épp ezért szeretem magam felolvasni a verseimet, legalább én irányítom a figyelmet. Ellenben a „néma” verset az olvasó többféleképp is értheti, keresgélhet, idős ember hangján hallja vagy kisgyerekén, ujjongva vagy kétségbeesetten.

Ha EGY verset kellene mondanod, ami rólad, neked szól, ami te vagy: melyik az?

EGY-ekben sose vagyok jó, mindig vagy száz előtolong. Legyen a Hajnali részegség józanul szeszes keserédessége. Unicum.

Mit kérdeznél József Attilától, ha találkoznál vele?

Azt, hogy „Attila, ma miért van igazad?”. Ismerősei egybehangzó vallomása szerint nagyon nehéz volt vele, rettentően szeretett vitatkozni, s mindig neki volt igaza, mint Besenyő Pista bácsinak. Remek érzés, hogy csak egy kézfogásra vagyok ettől a kattant zsenitől, Faludy Gyurka ugyanis jó barátságban állt vele. Első kézből hallhattam az Attila-sztorikat, még ha lódítós módon is (ezzel vádolták Faludyt nemzedéktársai).

 Somos Ákos