Ahogy az Oscarnak ott az Aranymálna, a Nobel-díjnak is van paródiája, ez az Ignobel-díj

Amúgy komoly, tudományos munkát végző kutatók kapják, akik valami teljesen felesleges dolgot fedeztek fel. Az alapszabály szerint olyan kutatások kapják ezt az elismerést, amelyek megismételhetetlenek – vagy csak nem érdemes megismételni őket.

A díjazottakat minden évben az Annals of Improbable Research nevű tudományos vicclap szerkesztősége néhány egyetemi egyesülettel együttműködve választja ki. A kitüntetettek igazi Nobel-díjasoktól vehetik át.

2018. szeptember 13-án adták át 28. alkalommal a díjat, és ahogy végigböngésztem az elmúlt évek terméseit, a tavalyi díjnyertes kutatások sem maradnak el színvonalban az előzőktől:

Biológia – borgőzös LÉGYott

A nyolc- (8!) tagú kutatócsoport azt állapította meg, hogy a borszakértők már abból is felismerik, hogy légy került a pohárba, hogy szimplán beleszagolnak.

Egyrészt bele se merek gondolni, hány liter (feltehetően jó minőségű) bort legyeztek össze, mire kijött az eredmény, másrészt nem lennék egyik sommelier helyében sem, ha a kutatásban játszott szerepe nagy nyilvánosságot kap. A legközelebbi komoly borkóstoláson könnyen megkaphatja, hogy „maga már megint itt legyeskedik”?

Kémia – Köpni-nyelni nem tudtunk

Három portugál tudós először emberi nyállal, majd alkoholos tisztítószerekkel súrolt XVIII. századi szobrokat. A tanulság: a nyál jobban tisztít.

Na, ennél környezetkímélőbb és egyben undorítóbb takarítási módszer nincs. Abba meg már bele se gondoljunk, milyen előkészületek előzhették meg a kísérletet, ha hozott anyaggal dolgoztak.

Antropológia – Amikor állatok néznek állatot

A kutatóknak sikerült bebizonyítaniuk, hogy az állatkertben a csimpánzok legalább annyiszor utánozzák az embereket, mint az emberek a csimpánzokat.

Na, tessék. Az evolúció évmilliókon keresztül erőlködik velünk, a végén már úgy tűnik, hogy egészen szép eredménnyel, mire megállunk egy majomketrec előtt és minden eddigi eredmény lenullázódik. Mi pedig kezdhetünk gondolkodni, melyik csoport a nagyobb állat: az, akit néznek, vagy az, aki néz?

Irodalom – „kibaszott kézikönyvek-projekt”

Az irodalom kategóriát az a szerzőcsapat nyerte, akik a Life Is Too Short To Read The Fucking Manual – azaz Az élet túl rövid ahhoz, hogy elolvassuk azt a kibaszott kézikönyvet – című művet írta, amiben megállapították, hogy a bonyolult működésű eszközöket használó emberek nagyon gyakran el sem olvassák azok használati utasításait.

Ennek a kísérletnek az ismertetése is fájóan hiányos, mivel arra már nem tér ki, hogy a kézikönyv mellőzése vajon milyen gyakran jár tragikus következményekkel. Bár az is lehet, hogy az Ignobel-díj és a Darwin-díj szervezői között van egy titkos együttműködés. (A Darwin-díjat azoknak az embereknek ítélik oda, akik valami különösen idióta módszerrel próbáltak egy célt elérni, és ez az életükbe vagy a nemzőképességükbe került, tehát a kiválasztódásról szóló Darwin-elmélet értelmében „szívességet tesznek” az emberiségnek azzal, hogy nem örökítik tovább ostobaságukat – a szerk.)

Orvosi díj – kivesézett terápia

Két amerikai kutató azt vizsgálta, hogy a hullámvasutazás hatással van-e a vesekő gyorsabb távozására. Kísérleteik során megállapították, hogy ha a hátsó kocsik valamelyikében foglal helyet a beteg, akkor 64 százalék eséllyel mozdul el a veseköve, míg, ha az elsőben, akkor mindössze 17 százalék az esély. A vizsgálatokhoz 3D-nyomtatású vesét és vesekövet használtak.

Szerintem ezt a kísérletet kétszeresen kellett volna díjazni! Mert a konkrét megállapításon túl simán kiérdemli a „Legzseniálisabb tudományos magyarázat” kategória fődíját is azon apák részéről, akik már évek óta ácsingóznak arra, hogy egyedül utazhassanak Disneylandbe.

Közgazdaság – irodai szurkálódások

Egy hatfős kutatócsoport arra volt kíváncsi, vajon javítja-e a dolgozók hatékonyságát, ha vudubaba képében szadizhatják a szemét főnöküket. Végül azt állapították meg, hogy azoknak az alkalmazottaknak, akik megszurkálták a „főnököt”, nagyobb igazságérzetük volt, mint azoknak, akik nem.

Végül is, ez is lehet egyfajta csapatépítő program, de nevezhetjük szakszervezeti vezetők castingjának is. Egy biztos: a kísérletben részt vevők névsora és eredményei remekül segíthették a menedzsment döntését a következő csoportos leépítéskor.

Egészségügyi oktatási díj – Csináld magad végbéltükrözés

Két japán tudós a vastagbéltükrözés reformjáról szóló tanulmányában azt ismerteti, miként tud valaki otthon (!), saját magán (!!), ülő pozícióban (!!!) végbéltükrözést végezni. Azt írják, nincs benne semmi félnivaló, csak kicsit kellemetlen az eljárás.

Értem én, hogy a Do it yourself! korszakát éljük, legyünk kreatívak és próbáljunk spórolni, ahol lehet… Na de a DIY-nak is van határa. Mentem már haza úgy, hogy „mit csinálsz anya, ja, táskát? De jó!” Na, most képzeljük el ugyanezt a fenti szituval…

Békedíj – Az a f@sz kikanyarodott, hogy az a &@$Đ#&*°%!!!!!!!!!!!!!!!

Egy hét tagú, spanyol és kolumbiai kutatókból álló csoport az autóvezetés közben előforduló üvöltözések és káromkodások motivációit, gyakoriságát és hatásait vizsgálta.

Szerintem ebben a vizsgálatban tutira maradtak fehér foltok. Hát mit tudhat pár spanyol meg kolumbiai arról, amikor leesik két centi hó a budapesti belvárosban, a troli pedig épp előttünk robban le? Na, ugye…

Magyarok is a díjazottak közt

Mivel nemzetközi díjról van szó, nyertesek a világ bármely pontjáról lehetnek. Nem meglepő hát, hogy jó pár magyar kutató is részesült a neves elismerésben. Például 2016-ban egy nagyrészt magyar csapatot díjaztak, ők arra a jelenségre mutattak rá, hogy a bögölyöket taszítják a világos és fehér lovak. Ennek a felfedezésnek azonban gyakorlati haszna is lett, azóta árulnak kifejezetten bögölyűző, spéci lótakarókat.
2008-ban Tóth Ágota egy japán kutatótársával együtt azért kapta meg az elismerést, mert bizonyították, hogy nyákgombák képesek eligazodni labirintusokban.
Továbbá az első díjátadón, 1991-ben Teller Ede kapta a béke Ignobel-díjat „A hidrogénbomba kitalálásáért, illetve egész életén át tartó munkásságáért, amivel megváltoztatta az emberiség békével kapcsolatos gondolatait.”

Privát best of – avagy beszippantott a mezőny

Érdemes végigböngészni az elmúlt 28 év teljes listáját, csuda dolgokat talál az ember. A teljesség igénye nélkül azért kiemelnék párat, a személyes kedvenceimet:

2017-ben a fizikai Ignobel-díjat az a tanulmány vitte el, amelyben bebizonyították, hogy a macskák szilárd és folyékony halmazállapotúak egyszerre. A tanulmányt azok a netes képek ihlették, amiken a cicusok mindenféle random helyre képesek bemászni, és testükkel ki is töltik teljesen a teret (például vázát, akváriumot, dobozt, mosdókagylót…).


2016-ban egy német csoport azért nyerte meg az orvosi díjat, mert kimutatták: ha az ember bal oldala viszket, akkor azzal csökkenthető a kínzó érzés, ha tükör elé áll, és a jobb oldalát kezdi vakargatni. Mindez természetesen fordítva is működik.

Egy évvel korábban a közgazdasági díjat sikerült bezsebelnie a bangkoki rendőrségnek azzal az intézkedésével, hogy a vezetői extra pénzt ajánlottak a dolgozóknak, ha azok nem fogadnak el kenőpénzt.

2014-ben egy meglepően sok tagot számláló csoport megállapította, hogy a kutyák érzékenyek a földi mágneses mező változásaira, ezért a rókákhoz és macskákhoz hasonlóan ők is észak–déli irányban szeretnek állni pisilés közben.

De nyert békedíjat a fehérorosz rendőrség is, amiért betiltották a nyilvános helyen való tapsolást, és letartóztattak egy félkarú embert tapsolás vádjával.

A végére pedig a hiperkedvenc: irodalmi Ignobel-díjat kapott az Amerikai Elszámoltatási Kormányhivatal egy jelentés elkészítéséért, ami olyan jelentésekről szóló jelentésekről szólt, amelyek jelentésekről szóló jelentésekről szóló jelentések előkészítését javasolták.

Dián Dóri

 

források: ITT és ITT

A kiemelt kép illusztráció – Forrás: Getty Images