A magyar rajongók napokkal korábban ezt-azt megtudhattak már arról, miként érkezett családjával a Szigetre (egy saját, házi autós videóból a hátsó ülésről), milyen gyümölcs- és egyéb kívánságai voltak, például az éles késekre vonatkozóan. 

Sound check ✔️ #budapest

41.6k Likes, 445 Comments - P!NK (@pink) on Instagram: "Sound check ✔️ #budapest"

Illetve a koncertre alaposan gyúró leendő nézők azt is láthatták a világhálón, hogyan nőtt legutóbb a közönsége fölé Milwaukeeban az énekesnő.

A szerdai felvezető programból csak a délután elsőként a Nagyszínpadra álló Lóci játszik debütálását néztük meg. A Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című film zenéjét is jegyző előadó a korai időpont ellenére kitett magáért, megénekeltette és megtáncoltatta a jelenlévőket a rekkenő hőségben. Nem érdemtelenül került erre a pulpitusra, ami nagyon sok – szintén tehetséges – magyar bandának elérhetetlen.

De a Pink-puding próbája mégis maga a produkció. A 37 éves pennsylvaniai Alecia Beth Moore méltóképpen és kellő dinamizmussal kezdte a koncertet: stílusosan a Get the Party Starteddal. Nem bízott semmit a véletlenre, még az első blokkban elhangzott a Just Like a Pill vagy a Try is. Bár eleinte kímélte a hangszálait: amíg ő a kifutón rohangálva hergelte a közönséget, a nagyon jó vokalistái helyette is elénekeltek néhány sort. A zenekarra és az összes fellépőre sem lehetett panasz, a koncert második felében Pink ki is jelentette: „Nagyon jó táncosaink vannak, csináljuk!”

Megállásról szó sem lehetett, az általa diktált tempót a színpadon és a színpad előtt is mindenki bírta.

A háromszoros Grammy-díjas énekesnő fellépésének minden pillanatát jól megkoreografálták. Amikor már a közönség is csúcsra járt a tempótól és a rockosabb daloktól, Pink a koncert közepe táján kiült a kifutóra a gitárosával, és néhány lassú számmal pihentette a nagyérdeműt. Nekem ebben a blokkban a csúcspont egy Janis Joplin- (Me and Bobby Mcgee) és egy Led Zeppelin- (Babe, I’m Gonna Leave You) feldolgozás volt.

 Pinkről az előadás hevében lekerült a fölös póló is, és többször átöltözött, hol a fehér, hol a fekete szín dominált a ruháin. A haja meg persze pink punkosra volt belőve. Az amerikai énekesnő többször lement a rajongóihoz, és egy virágcsokrot is bezsebelt. Hogy ez mennyire volt eltervezve, azt csak ő és a kollégái tudhatják. Arra is maradt ideje, hogy elszórjon néhány autogramot, és lepacsizzon a szerencsésebbekkel.

A külsőségek azonban önmagukban nem adták volna el a partit. A színpadon mindenki száz százalékon pörgött.

Persze több várt régi sláger is felhangzott, mint például a Trouble. Ahogyan nem maradhatott ki az új lemezen, a P7-en található kedvenc sem: a Just Like Fire filmbetétdalként is megállja helyét.

Noha a videoklipje mindent visz, a szám mégis élőben az igazi. Pink ugyanazt tudja, mint a stúdiókban, még ha idén kevesebbszer lép is fel, mint korábban, a gyerekei születése előtt. Ugyanazt a hőfokot nyújtja – és várja el a közönségétől is.

Öt perc volt már csak hátra a megszabott időkeretből. Sokunk fejében megfordult, hogy „elszáll-e”, mint a milwaukeei fellépésén. A rutinosabbak már délután kifigyelhették, hogy gondos kezek több sodronyt is kifeszítettek a nézőtér felett. Nem is csalatkoztunk: Pink Budapesten is fölénk nőtt, és a So Whatra nem az úttest közepén parádézott, hanem a levegőben.

„Fiús lány vagyok, egyfajta hippi és egyfajta gengszter.” Ezt augusztus 9-én is láthattuk.

Más sztárokkal ellentétben ő nem szilikonoztatta magát, és a két szülés után sem plasztikáztatta agyon a testét. Ha valaki szereti, így szeresse. És elég sokan vagyunk.

Ezt a több tízmillió eladott hanglemez, valamint a koncerten tomboló, elrévülő nézősereg is bizonyította. Remek nulladik nap volt. Pink magasra tette a lécet a Sziget Fesztiválon. Tessék megugrani, mint egy párducnak!

Lehotka Gábor

Kiemelt kép: Getty Images/ Joseph Okpako/WireImage