A taplászok főleg Erdélyben fordulnak elő. A Korond környéki falvakban nagy hagyománya volt ennek a különleges munkának, hisz nem kell hozzá túl sok szerszám, csak megfelelő szaktudás. Mára mindössze pár család foglalkozik a gombákkal, holott 50 évvel ezelőtt még 300 családnak adott munkát a gomba. A taplászok ugyanis a taplógombából készítenek kalapot, terítőt, kisebb dísz- és használatai tárgyakat. Ehhez pedig nem kell más, mint jó sok tapló, azokból is a nagyobb fajta, a legjobbak a 150-200 éves bükkfán nőnek. A szakma jó 200 évre nyúlik vissza, és sajnos nem lehet pontosan tudni, hogyan jöttek rá elődeink, hogy a keménynek tűnő gomba sok használati tárgy tökéletes alapanyaga. 

tapló egy fán
A taplász, amikor megtalálja az alapanyagot

Az alapanyagot, azaz a gombát manapság nem könnyű megszerezni, hiszen egyre csökken az erdők száma. Igen, még Erdélyben is. Régen akkor indultak el az erdőbe taplót keresni, amikor beérett a szamóca. Javaslatuk alapján júniusban érdemes megfelelő minőségű taplót keresni, az augusztusi már gyenge, szakad, ha pedig megindul a növekedés, az is baj, mert akkor ikrás lesz a tapló. Aztán jön az ősz, vele az október, és a gombák új életre kelnek. A tapló akkor lesz szép, ha kiegyensúlyozott az időjárás.

Vannak olyan taplászok, akik nem szívelik a kollégákat, ők arra is képesek, hogy tavasszal szöget verjenek a gombába, és ha jön az ősz, és vele a szedés ideje, akkor a jó balta nyele kicsorbul – „hála a szögnek.

De a legtöbben nem vetemednek ilyen aljasságra. A hatalmas fákon növő taplókat hegyes végű faágakkal piszkálják le, és ha nincs benne kukac, akár több évre is el lehet tenni. Három-négyéves gombákból igazán szép dolgokat lehet készíteni. 

taplók
Az alapanyag - akár 100 évig is eláll

Fábián Zoltán taplászmester tapasztalata szerint nagyon nehéz jó taplót találni, a minőség folyamatosan romlik, talán ez az oka annak, hogy egyre kevesebb fiatal választja ezt a szakmát. Ráadásul nagyon nem mindegy, honnan származik a gomba: a nyírfán nővő típusok nem nyújthatók, azok csupán dekorációs célra alkalmasak. Ha a fa túl öreg, az sem jó, a kihalás előtti 300-400 éves fán sok a bogár, amelyek a gombára petéznek, és a kukacok megdézsmálják a jó kis alapanyagot. 

taplászmester gombát farag
Kezdődik a megmunkálás

A leszedés után a gombák néhány hétig érnek, míg elnyerik a megfelelő árnyalatot. Ez a füllesztés. Ekkor szétbontják, pucolják, és darabokra szedik, majd nyújtják és formázzák. Ha „kővé szárítják”, akkor akár egy évszázaddal később is felhasználható. A lepucolt részeket a méhészek kapják meg, a taplófüst lelassítja a méhek mozgását, ha arra van szükség. A kisebb darabokból készülnek a dobozok. A sapkák kitűnően védenek a nap ellen, csak arra kell figyelni, hogy ne érje őket eső, mert akkor elveszítik a formájukat. Akkor jó a gomba minősége, ha rugalmas, de nem ragad. Minél több kukac van benne, annál rosszabb a minőség. Csupán tíz-húsz százaléka jó a gombának.

A kis darabok használhatók vérzéscsillapításra, aranyérre, szemüvegtörlésre – annyira, hogy a háború alatt a katonák rendszeresen felkeresték a taplászokat, hogy ellássák a harci sebeiket, mert igen magas a penicillin-tartalmuk. 

A gombából lehet akár hajdíszt vagy karkötőt is készíteni, a megfelelő színt pedig vasalóval érik el. A minták „lapinyomtató”-val kerülnek a gombára, amelyek körtefából készülnek, a fémverzióval pedig virágokat nyomtatnak, melyeket csontenyvvel ragasztanak fel. Minden mester más diszlapit használ, meg is tudják ez alapján mondani, hogy melyik darabot ki készítette. Havasi gyopár-, rózsa- és más virágminták borítják a díszterítőket, de van, aki egy kis kosarat applikál díszként. A nyírfán növő krémszínű gombák tökéletesen megfelelnek „havasi gyopár”-nak. A szakma családon belül öröklődik, egymást tanítják a sógorok, sógorasszonyok, de egyre inkább úgy tűnik, hogy lassan véget ér a taplókészítők kora, és csak bolhapiacokon, vadászházakban fogunk rábukkanni az általuk készített kalapokra vagy dísztárgyakra.

díszterítő
A végső változat

Hogy valami praktikusabb felhasználási módot is mondjunk, amit egyszerű halandó is képes használni, az a tapló csodás tűzgyújtó képessége. Ha elvesznénk az erdőben, de lenne nálunk kovakő és vas, nagyszerűen tudnánk használni a taplót. Ha a vadonba vágysz, ez az, ami must have

Kiemelt kép: Taplósapkában Hajmássy Miklós színművész (fotós: dr. Ember Károly/Fortepan)

Zimre Zsuzsa