-

A Budapesti Fesztiválzenekart a világ tíz legjobb zenekara között tartják számon, a New York Times egy alkalommal egyenesen a legjobbként hivatkozott rá. Rendszeresen jelen vannak a legfontosabb koncerttermekben a Carnegie Halltól a Musikvereinig. Átadni a klasszikus zene szépségét a közönségnek, önmagában is valami olyan, ami élhetőbbé teszi a világot. Ám ez a zenekar mégis azt tartja legfontosabb küldetésének, hogy a felnőtt koncertlátogatókon kívül a gyerekeket, és azokat is megszólítsa, akikhez a klasszikus zene egyébként soha nem – vagy csak közvetett módon jutna el.

2

Szülinap, torta nélkül

„Sokkoló érzés a Royal Albert Hall többezres tomboló közönsége után egy csapat nehéz sorsú gyereknek zenélni itthon. Sokkoló és megindító, de legalább annyi energiát ad, mint a világ tetején muzsikálni. Végighallgatjuk, hogy egy kislány azért nem tudja úgy megfújni a fuvolát, mintha a szülinapi gyertyája lenne, mert neki még sosem volt tortája; hogy egy kiskamasz nem akarja megenni a rántott húst, mert nem lát otthon meleg ételt, hogy egy kisfiú nem tudja, milyen az esti mese, hiszen könyveik sincsenek. A „nincseket” és „sosemvoltokat” feloldani nem tudjuk, de a saját eszközeinkkel szeretnénk tenni ellenük” – mondja Erdődy Orsolya, a Budapesti Fesztiválzenekar igazgatóhelyettese.

1

A zenekar évről évre új koncertformákat, edukációs programokat dolgoz ki a gyerekeknek; ilyen a népszerű Hangszerkóstoló, amit az iskolákba visznek el, aztán ott van a klasszikusnak számító Kakaókoncert, és ennek egyik változata, az Autizmusbarát Kakaókoncert. A 2015-ben indult TérTáncKoncert lényege pedig az, hogy zömében hátrányos helyzetű fiatalok, különböző társadalmi hátterű gyerekek, a Fesztiválzenekar élő zenei kíséretére táncolnak együtt több ezer ember előtt a Hősök terén.

Valóban nagyon lelkes közönség

A legújabb: Zenevár

A Budapesti Fesztiválzenekar tagjai is aktívak, maguk is kitalálhatnak programokat, melyek jó eséllyel megvalósulnak. Pont így született a Zenevár is, amit Illési Erika, a zenekar egyik hegedűművésze álmodott meg. Erre kapott meghívást egy tucat újságíró,  én is így jutottam el Cserdibe.

A település neve sokak számára ismerős lehet: a falut a roma származású polgármester, Bogdán László virágoztatta fel az ott lakók hathatós együttműködésével: az ő vezetésével lett belőle olyan mintatelepülés, ahol nincs munkanélküli, és ahol a romák és nem romák közötti ellentéteket is sikerül elsimítani. Ahogy ő fogalmaz, Cserdiben „nincs kuncsorgás, tenni akarás van”.

„A világon minden zene, rajtatok múlik meghalljátok-e a szelek hangját

Amikor megérkezünk a faluba, az első, ami feltűnik: egy darabka vonatsín és egy emléktábla. A felújított, újragondolt Holokauszt-emlékmű az elhurcolt romák emlékére készült. Nincs sok időm elmerengeni ezen, mert az utca túloldalán már gyülekeznek is a gyerekek. Az előadásnak helyet adó épület egyik termében gyöngyök, üres vizes palackok, tojástartók és színes papírok egy asztalon, ebből készülnek a hangszerek. Mire a nagyteremben leülnek a földre helyezett szivacsokra, már mindenki a kezében ott a saját kezűleg készített csörgődob, pengetős hangszer vagy papírtrombita. Megy a hangoskodás, óriási a kakofónia, veszettül fújják a trombitát, amikor megjelenik Bogdán László, és két szóval elcsendesíti a gyerekeket. Látszik, hogy ismerik, gyakran találkoznak vele, és hallgatnak rá.

Bogdán László polgármester és a gyerekek

Doboló udvari bolondok

Végre elkezdődik a mesébe ágyazott koncert és hangszerismertető foglalkozás. A Zenevár kerettörténetében a király a karmester, a zenekar tagjai a vitézek, a vár népe pedig a birodalmat szolgálja. Míg a király és szolgálói látogatást tesznek a szomszédos osztrák császárnál, a királylány otthon marad az udvari bolonddal, és elég különös dolgok történnek... A mesét különböző – kifejezetten gyerekek számára is könnyen érthető és élvezhető – zenedarabokkal mesélik el, így hangzik el többek között Schubert Katonaindulója vagy Vivalditól A tavasz. A mesélő maga Illési Erika, aki arról beszél közben a gyerekeknek, hogy a világon minden zene, a gyerekeken múlik meghallják-e a szelek hangját, megértik-e a kutyák vagy éppen a madarak nyelvét.

11

Sokkoló és megindító, de rengeteg energiát ad a nehéz sorsú gyerekeknek való zenélés, mondta a zenekar igazgatóhelyettese, és hogy mennyire így van, a bőrömön érzem abban a pillanatban, amikor a koncert egy pontján előkerül néhány üres festékes doboz, és egy fél tucat dobverő. Ed Arganziano Stickin' Garbage című ütősökre írt darabja alatt mindenki eksztázisba kerül.

A gyerekek, akik eddig is áhítattal hallgatták a zenét, most mind felpattannak, és a rögtönzött dobokhoz sereglenek. Ütemre jár minden fej, láb és kéz, az egész termet átjárja a ritmus és egyazon öröm.

Fülig érő szájjal tapsolunk, a zenészeken is látszik, hogy imádják ezt az egészet.

Útravaló élmény

A közös zenélés egy pontján Erika megmozgatja a gyerekeket, alkalom nyílik rá, hogy valaki szerepeljen. Mindenki egy nagyobb fiú nevét kiabálja, azt szeretnék, ha ő menne a színpadra. A nagyfiú vonakodik, végül egy másik kisfiú  jelentkezik,  a hat év körüli Bendzsi, és amikor Erikával kimegy a zenészek közé, látszik, talán meg is bánta már. Szégyenlősen, de mégis együttműködik Erikával. Amikor megszólal a hegedű, neki az állatok, jelesül épp egy kutya „nyelvén” kell megszólalnia, azaz ugatnia. Míg Erikával együtt részt vesz a produkcióban, figyeli a többieket, vajon mit szólnak, nem fogják végül kinevetni? Befejeződik a darab, Erika fogja Bendzsi kezét, és a zenekarral együtt meghajolnak, majd a kisfiú visszaszalad a helyére.

Bendzsi nagyon bátran szerepelt

„Nagyon köszönöm neked, hogy segítettél a zenekarnak, igazán ügyes segítő voltál.

Most már tudjátok, az állatok nyelvén mindenki ért, de csak az igazán bátrak mernek kiállni.

Ugye, Bendzsi?” – mondja könnyedén, mégis nagyon tudatosan Erika.

Csak a kisfiú tarkóját látom, de a tartása mindent elárul: már eldöntötte, ő mégis inkább büszke. Nézem a tündéri kisfiút, és majdnem biztosan tudom, ez a mondat, és az egész délután maradandó lesz, talán soha nem felejti el.

Bódi Kata Viola (5 éves) rajza az eseményről. Úgy tűnik, őt is sikerült elvarázsolni!

A Budapesti Fesztiválzenekar 2015 júniusa óta hét ingyenes Zenevár foglalkozást tartott, másfél év alatt ezerkétszáz, többségében hátrányos helyzetű gyerek hallotta a programot hat településen, öt különböző megyében. A koncert ugyan pillanatok alatt elrepül, de az élmény még sokáig velünk marad...

Igazán el lehet mondani, hogy nem kímélik magukat.

Kárpáti Judit