–

„Vajon miért pucolják a nők olyan dühödten a répát?”

Az ókori görögök Aphrodité ünnepére péniszalakú kenyeret sütöttek és az ajtófélfára is felfestették a szimbólumot, hogy termékeny évük legyen.

Ma egy falloszt teljesen más indokkal festenénk fel bárhová is, kifejezve az érzéseinket valaki iránt, ám az ókori polgár ezt merő jó szándékból tette. A jelképek szerepe tehát változik, de a vágyserkentő ételek listája nem igazán. A nemiszerv-forma okán feltálalt étkek mellett hamar rájöttek bizonyos fűszerek és zöldségek vágyserkentő hatására: ilyenek a csokoládé, a csili, a sáfrány vagy a zeller.

Csakhogy ma már tudjuk, egy erekcióhoz négyezer tábla csokoládét kellene megenni.

A legszélsőségesebb boszorkánykonyha-receptek hozzávalói között testnedveket is találunk egy kis kutakodással, például spermát. ITT, EBBEN A CIKKBEN ILYEN RECEPT NEM LESZ.

Csak a miheztartás végett mondom így, kiabálva. Főleg azoknak üzenem, akik csak átpörgetnék az oldalt.

Lick my honeypot, dr. Freud

Ma már nem igazán vannak hedonista dionüsziák, ám a hagyomány bennünk él.

Az evés és erotika a hétköznapjaink szerves része. A péksütemények formája, fonása erotikus utalást rejt: míg a puncit a közepén lyukas bagel, a fonott kalács, a muffin, a babka és a fonott zsemle juttatja eszünkbe, addig az olasz péksütemény, a michetta például a péniszt szimbolizálja (állítólag). Kulturális szimbólumok, amelyek épp a vágyfokozás, termékenységserkentés céljából születtek. 

A nemi szervek elnevezésének is köze van az ételekhez olykor. Franciául a La petit mort (kis halál) egyszerre jelent orgazmust és hívják így a csokoládét is, a bagel, a cookie (süti), és a honeypot (mézescsupor) pedig a punci becézései az angolban. A kilencvenes évek egyik vígjátékában a forró almás pite kap főszerepet, ugyanis a főhőst koituszra serkenti a konyhapulton árválkodó frissen sült sütemény.

A Z generáció már az okostelefonokon garázdálkodott, így nekik is köszönhetünk néhány leleményes, új kifejezést. Annak, aki aktív a közösségi médiában, talán nem is kell elmagyaráznom, mit jelent, ha valaki egy elcsöppenő padlizsánt vagy barackot küld neked. 

Mit főzzek Valentin-napra?

Hogy senkinek se csődöljön be a babaváró hitele, három receptet is hoztam nektek előétel, főétel és desszert gyanánt.

Rozmaringos körte- és zellerkrémlevest, közel-keleti szivárványsalátát (sáfrányos csirkével) és málnás babkamuffint.

Zellerkrémleves

A zeller talán a legelterjedtebb természetes vágykeltő. Az igazán elszántak akár egy zellerdzsússzal is kezdhetik a napjukat, mint Szentesi kollégánk. Bár szerintem egy fokkal finomabb a következő krémleves, amit Mautner Zsófi oldalán találtam és elég sokszor elkészítettem már, ám az arányokon módosítottam, mert elhagyom a vajat és a tejet belőle.

Hozzávalók (4 főre, ha khm… többen is lesztek. De igazából 2 főnek se rengeteg, mert finom):

  • fél zellergumó
  • egy közepes méretű krumpli
  • két körte
  • egy hagyma
  • szerecsendió, friss rozmaring
  • húsleves- vagy zöldségleves-alaplé

A vöröshagymát megdinsztelem, egy picit megforgatom benne a friss rozmaringot is, majd hozzáadom a kockára vágott zellert, krumplit, körtét, és puhára főzöm. Amikor már minden hozzávalót szét tudok nyomkodni egy villával, leturmixolom. Hála a krumplinak, tök jó krémes állagú lesz, így nincs szükség sűrítőkre. A legvégén szerecsendiót reszelek rá, és kész is. Mennyei lesz, ha még egy kis pirított baconnel is megszórod!

Szivárványsaláta

Fogadok, hogy ez az Ottolenghi-recept régebbi, mint gondolom – a Jeruzsálem című könyvében találtam, és fallikus formájú, valamint vágyserkentő zöldségekből készül. Állítólag a céklát – ami az egyik fő alapanyaga – a frigiditás gyógyítására is használták egy időben. De van még benne sárga- és fehérrépa, zeller meg karalábé is – kakukktojásként.

Hozzávalók:

  • két nagy sárgarépa
  • egy fehérrépa
  • fél zeller
  • egy közepes karalábé
  • cékla (én eceteset használtam)
  • egy egész citrom
  • egy csokor petrezselyem
  • egy csokor menta
  • egy csokor korianderzöld
  • sherryecet, ha van otthon, de elhagyható
  • cukor – elhagyható

Az elkészítése kicsit pepecselős, de megéri a fáradozást. Hámozd meg a zöldségeket, és lehetőleg pénisz alakúra farigcsáld őket – ezt nem Ottolenghi mondja, hanem az ókori görögök. Oké, a zellert és a karalábét nem kell, maradhatnak bumszlin, de azért hámozd meg őket. Ha ezzel megvagy, akkor már jó úton haladsz ahhoz, hogy elkészüljön a vacsora.

Mindegyik alapanyagot metéld gyufaszálvékony darabokra (Julienne-re; ejtsd: Zsülien). Ezt követően a zöldfűszereket is aprítsd fel. Nem történik az égvilágon semmi, ha nem sikerül mikroszkopikus méretűre, elég csak lazán összetépkedned a leveleket. Csak egy dolgot kötnék mindenki lelkére: mindenképp friss zöldfűszereket használjatok, ne szárított tasakosat, mert utóbbival nem lesz finom!

Locsold meg az egész halmot a citrom levével, és reszeld rá a citrom héját is. Forgasd össze a hozzávalókat, és ha ízre jó, akkor ezen a ponton akár abba is hagyhatod, de rendszerint még jár hozzá egy kis sherryecet és cukor.

Sáfrányos csirke

Ne higgyétek, hogy csak a húsleves meg a rizs színezésére lehet bevetni a sáfrányt! Ez hatalmas kamu. A zeller mellett ez az egyik legnépszerűbb természetes afrodiziákum. Íme, a beajzószerezett csirke hozzávalói:

  • 60 dkg csirkemell vagy csirkecomb
  • két tasak sáfrány
  • egy-két ág friss rozmaring
  • két közepes vöröshagyma
  • görög joghurt és vaj – elhagyható
  • fokhagyma vagy fokhagymaolaj

Két recepttel készültem, azokra is gondolva, akik hozzám hasonlóan nem ehetnek tejterméket. Mindkét fogás egyszerű, és nagyon finom.

A tejevők receptje így szól: 2-3 evőkanálnyi forró vízben oldd fel a sáfrányt. Amíg ez megtörténik, addig pont lesz időd arra, hogy a rozmaringágakat megtisztítsd és felaprítsd. A vöröshagymát elég csak lazán gerezdekre felvágni, a csirkét is ugyanígy ujjnyi vastagságú darabokra szabdalni.

A páchoz a görög joghurtban keverd el a sáfrányos levet, a fokhagymát/fokhagymaolajat, és az aprított rozmaringot, majd ebben pácold a csirkemellcsíkokat (akár vajat is tehetsz hozzá, attól még finomabb lesz). Fóliázd le, és egy órán át pihentesd. Ezután tedd őket egy tepsire, szórd rá a hagymagerezdeket, és 190 fokos sütőben süsd húsz percen át.

Ugyanezt a receptet nyáron grillen is elkészítheted.

A tejmentes verziójában egy olajos pác készül: a sáfrányt ugyanúgy fel kell oldani pár evőkanál forró vízben, majd hozzáadni a rozmaringot, sót és a fokhagymaolajat. Ez mehet a csirkére, maj lefóliázva egy órára a hűtőbe. Forrósíts fel egy serpenyőt, és süsd ki a csirkét, nagyjából három perc alatt. 

Málnás babkamuffin

A kínai orvoslásban a málna termékenységfokozó hatásáról ismert, a nyugati kultúrában – a többi érzéki, piros bogyós gyümölcshöz hasonlóan – a megtermékenyített petesejt és/vagy a mellbimbó szimbóluma.

Úgyhogy ennek jegyében egy pirosbogyós, erdei gyümölcsös babkamuffin-receptet hoztam nektek. Az eredetit itt találjátok, én icipicit másképp csináltam: nem kelesztettem duplán, és kézműves lisztet használtam, amiben több a fehérje és a rost, és ettől a tésztája puhább és levegősebb lett, de az adagok alapvetően megegyeznek.

A fonásba végül mindenki azt lát bele, amit csak szeretne. Én csak egy szemérmes babkát akartam sütni ugyan, de most már én is látom a hasonlóságot… 

Hozzávalók:

  • 2 dl langyos tej
  • 25 g élesztő
  • 380 g liszt
  • 1 db tojássárgája
  • 1 db tojás
  • 80 g cukor
  • 90 g olvasztott vaj 
  • kenéshez: egy tojás

A töltelékhez:

  • fagyasztott piros bogyós gyümölcsök
  • 3 púpozott evőkanál porcukor

A legvégén a cukormázhoz:

  • 1 pohár víz
  • 2 kanál cukor

Mivel kelt tészta, én baromira féltem eltérni az adagoktól, amiket Fördös Zéék mértek ki, ugyanis a korábban megsütött fonott farsangi fánkvirágokat is beleszámolva, most készítek kelt tésztás édességet másodjára.

Összességében úgy érzem, tök jó lett. A következőképp csináltam: egy kanál cukorral elkevert langyos tejben felfuttattam az élesztőt. A liszthez hozzáadtam a tojássárgáját, a tojást és az élesztős tejet. Összedolgoztam a tésztát, nem csipkedve, hanem keverve, majd hozzáadtam az olvasztott vajat (nem lehet forró, szobahőmérsékletűre kell csak felmelegíteni). Cipót formáztam, és kelesztettem harminc-negyven percig. Voilà!

Ez után kinyújtottam a tésztát, megtöltöttem a cukrozott piros gyümölcsös töltelékkel, és összehajtottam. Hüvelykujjnyi vastagságú csíkokat vágtam belőle, azt is felirdaltam három pici csíkra, és összefontam. Majd a fonatot felgöngyölítettem, és a kivajazott muffinformába tettem. Elvileg ezen a ponton még kelesztenem kellett volna fél órát, de ez elmaradt, és így is baromi finom lett.

Mielőtt a sütőbe mennének a muffinok, kend meg őket egy felvert tojással, aztán süsd 175 fokon (alsó-felső sütéssel), amíg meg nem barnulnak. Kábé huszonöt-harminc percet vesz igénybe, és a legvégén cukros mázzal locsolgasd, attól lesz a tésztád szép fényes.

Mindenkinek jó étvágyat (kacsint)!

Szőcs Lilla

Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT

A képek a szerző tulajdonában vannak