1. Egy magyar ember átlagos napi vízfogyasztása korántsem annyi, amennyit megiszik. Benne van minden, amihez vizet használunk: a mosogatás, a fürdés, a mosás, főzés és még sok más dolog. A beszélgetés elején kiderül, hogy egy négyfős család átlagosan hány liter vizet használ el naponta. Spoiler: a szám megdöbbentően magas.

2. Vannak olyan tippek, amelyeket sokan talán már unhatnak is: zárjuk el a vizet fogmosáskor, fürdés helyett zuhanyozzunk, a zuhanyzás közben ne folyassuk sokáig a vizet – érezhetjük, hogy mindez csak „csepp a tengerben”, nem igazán számít.

Szakértőnk szerint viszont a vízhiány már jó ideje olyan méreteket ölt, amikor igenis minden liter számít.

3. Komáromi Gábor a beszélgetés alatt kitért arra, hogy nemcsak a víz mennyiségi megóvására, hanem a minőségére is nagyon fontos lenne vigyáznunk. A háztartásokból rengeteg olyan kémiai anyag kerülhet a vízbe, amit utána nehéz kiszűrni. A folyékony szappanok, különböző kozmetikai termékek – amiket a nap végén lemosunk magunkról – szermaradványok formájában a vizeinkbe kerülnek, amelyeket majd ki kell szűrnünk belőlük.

4. A magyarországi víz jó minőségű, tökéletesen alkalmas emberi fogyasztásra. Ugyanakkor itt jön képbe az elöregedett csőhálózat, amiből nagyon sok olyan anyag is kerülhet az ivóvízbe, ami állagromlást okozhat.

5. Amikor a víz összetételéről beszélünk, Komáromi Gábor fontos dologra hívja fel a figyelmet: a vízkő messze nem pusztán esztétikai kérdés! Egy milliméter vízkőlerakódás közel kilenc százalékkal ronthatja a hőátadó képességet. Nagyon egyszerűen úgy lehet összefoglalni a kérdést, hogy egy mosógép kevésbé hatékonyan moshat, és hamarabb elromolhat, ha nem jó minőségű vizet használ a működésekor. És ez igaz minden olyan háztartási gépre, amelyik vizet használ.

6. A vízlágyító készülékekkel kapcsolatban pontos számítások vannak már arra, hogy konkrét anyagi előnye származik abból, ha valaki lágyítót használ. A megtérülési idejét egy ilyen szerkezetnek nagyjából hét évre becsüli a szakértő.

7.

Jelen pillanatban világszerte egymillió palackot gyártanak le percenként, és ez a szám folyamatosan nő.

8. A BWT Víz egyik legújabb programja Bottle free zone néven fut. Küldetésük, hogy ne „utazzon a víz”, azaz minél inkább lokálisan próbáljuk megoldani az ivóvízszükségletünket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy eszközeikkel ingyen vízvételi lehetőséget biztosítanak több csomóponton. Ezt a programjukat a Vízlelőhely applikáció is támogatja, amelynek segítségével az alkalmazás használói megnézhetik, hol tudják a legközelebb ingyen feltölteni a kulacsukat.

9. A BWT Víznek van egy másik, fontos programja: a b.waterMISSION, amelynek célja, hogy kutakat fúrjanak Afrikában. A program már most is sikeresnek mondható: vannak helyek, ahol a kútfúrás eredményeként olyan gyerekek is vissza tudtak térni az iskolába, akiknek a napjait ezelőtt az tette ki, hogy kilométereket gyalogoljanak ivóvízért.

10. A tengervíz nem számít ivóvíznek! Komáromi Gábor kiemeli, hogy a tenger élőhely, és nem tekinthető potenciális ivóvíznek. Hogy miért? Kiderül az adásból!

Nagy Réka Ökoanyu

A Komposzt további epizódjait itt találod: