Aljas, rohadt, mocskos dolog... és bűncselekmény – Lányrokonok, barátnők meztelen képeinek feltöltésére biztatnak egy közösségi oldalon

–

Értem én, hogy nem kellene csinálni, mégis megtörténik… Nagyon gyakran…

2011-ben Scarlett Johansson mobilját feltörték, és a meztelen fotóit nyilvánosságra hozták. Ma is érdekes újraolvasni az akkori cikkeket. A történet kipattanásakor nagyon kevés együttérzést kapott. Még a mértéktartó források is azzal foglalkoztak, hogy „ha ilyen képeket készítesz magadról, akkor számíts arra, hogy az egyszer csak a neten kötnek ki. Okos ember nem fotózgatja magát meztelenül…”

Ez a narratíva a mai napig él. Ha egy nő erotikus fotót készít magáról, és azt elküldi másnak, „az magára vessen, ha végül egy pornóoldalon, a Discordon, vagy bárhol máshol látja magát viszont”.

Ezt a véleményt némiképp más fénytörésbe helyezi, hogy egyes

kutatások szerint a tinédzserek 20–60 százaléka érintett a szexting terén – tehát küldött már magáról meztelen, félmeztelen felvételt, vagy kapott ilyet. A felnőtteknél is (18–82 éves korosztály) 80 százalék feletti a szextingezők aránya.

Szóval értem én, hogy az okosok szerint nem kellene ilyet csinálni, de mégis megtörténik. Az egymás előtti meztelenség az intim kapcsolatok része. Nemcsak a hálószobában, hanem a mobiltelefonon is, ami tulajdonképpen evidens, hiszen a telefon a privát szféránk része. 

Scarlett Johansson nem csinált semmi extrém dolgot. Mégis megbélyegezték, amikor mások – bűncselekményt elkövetve – visszaéltek a fotóival. Nyilatkozatait újraolvasva (még évekkel később is rendszeresen visszatér ez a téma az interjúiban) azt látjuk, hogy komoly traumát okoz egy ilyen visszaélés. Az egy dolog, hogy sérül a magánszféra, a magántitokhoz való jog meg a jó hírnév; de sérül az emberi méltóság is.

Az áldozat gyakran úgy érzi, hogy konkrét erőszakot tettek rajta. Ennek pedig egyenes következménye a szégyenérzet, a megalázottság érzése, az önvád, és a magabiztosság sérülése, az önértékelés időleges csökkenése – úgy általában a biztonságérzet elvesztése, de legalábbis kibillenése. 

Röviden: aljas, mocskos, rohadt dolog valakinek a privát felvételeivel visszaélni, mert a hatásait tekintve egy ilyen cselekmény következményei nem virtuálisak, hanem nagyon is valóságosak, és igen komolyak. 

Scarlett Johansson nem az első, és nem is utolsó áldozat. Nagyon sok kamasz, fiatal és felnőtt éli át nap mint nap ezt az erőszakot Magyarországon is. Fontos tudni, hogy mit lehet tenni, ha ilyen történik.  

 

Mit tehet, aki bosszúpornó áldozata lett, vagy megosztottak róla egy meztelen képet a tudomása, előzetes hozzájárulása nélkül? 

A károkozás már sajnos megtörtént, ha a felvétel kikerült. A kárenyhítés, ártalomcsökkentés érdekében azonban sok mindent lehet tenni.

Először is érdemes képernyőfotót készíteni, hogy bizonyítani lehessen az elkövetést. A fotón látszódnia kell a weboldalnak (hova történt a feltöltés), az érintett fotónak, és ha lehet, annak is, hogy a fotóhoz van-e szöveges tartalom. Ha több fotó is kiderült, mindegyiket dokumentálni kell. 

A képernyőfotót mellékelve jelezni lehet a visszaélést a Nemzeti Média Hatóság (NMHH) által működtetett hotline-nak. Azon az oldalon, ahol a jelzést meg lehet tenni, információt is kapunk arról, milyen tartalmak számítanak jogsértőnek. A jelzést követően a hatóság munkatársai megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a felvételt eltávolítsa az oldal működtetője, illetve, ha felmerül bűncselekmény gyanúja, akkor a Nemzeti Nyomozó Irodának továbbítják a jelzést.

Érdemes ezzel a jelzéssel kezdeni a lépéseket, hogy a lehető leghamarabb lekerüljenek a netről a felvételek. 

Ügyvéddel is hasznos lehet konzultálni, és végigbeszélni, milyen polgári és büntetőjogi eljárásokat lehet indítani. Ha az áldozat felnőtt, mérlegelheti, milyen eljárást indítson. Ha azonban a pornográf felvételeken 18 éven aluli gyerek szerepel, akkor hivatalból indul eljárás és vizsgálat annak felderítésére, hogy milyen bűncselekmény(ek) történt(ek). 

A büntetőeljárásokon túl a magam részéről minden áldozatot arra biztatok, hogy indítson eljárást az őt ért sérelem és jogsértés pénzbeli kompenzálására is. Hiszem, hogy az ilyen elkövetőknek a felelősségvállalás (felelősségre vonás) mellett anyagilag is „fájnia” kellene annak, amit csináltak. Sok esetben lehet ennek visszatartó ereje, ha elterjed a gyakorlat, hogy pénzt is fizetnie kell annak, aki mások fotóit visszaélés-szerűen megosztja. 

Szóval, ami történt, jó eséllyel bűncselekmény, de biztosan jogszerűtlen, ne hagyd annyiban! 

Valakiről meztelen vagy félmeztelen, a nemi vágy felkeltésére alkalmas felvételt közzétenni nem jogszerű, ha a rajta szereplő személy(ek) előzetesen nem járult(ak) hozzá a közléshez, és a felvétel eleve nem megosztás, kereskedelmi forgalomba hozatal céljából készült. 

Például arról a pornószínészről, akinek minden porcikáját milliók ismerik, róla is jogszerűtlen megosztani olyan felvételt, amit ő privát üzenetként küldött, vagy aminek közléséhez ő előzetesen nem járult hozzá.

Ezért a hivatalos pornóoldalak (például a PornHub) is nyilatkoztatják a tartalmak feltöltőit arról, hogy a felvételen szereplők mindegyikének a hozzájárulásával rendelkeznek mind a felvétel készítéséhez, mind a közzétételhez. Plusz, hogy egyetlen szereplő sem 18 éven aluli.

Miről beszélünk, amikor „hozzájárulás nélkül közzétett” tartalomról van szó? 

Az elkövetők gyakran azzal védekeznek, hogy a felvételen szereplő aktus beleegyezéses volt, a fotót önként küldték nekik, vagy a partnerük tudtával és hozzájárulásával készült a felvétel. Ha ez igaz is, a megosztásra, feltöltésre már nem volt felhatalmazásuk, így amit csináltak, jogellenes.

De az, hogy milyen bűncselekmény valósult meg konkrétan, sok mindentől függ. 

Lehet zaklatás, ha rendszeresen, az áldozat tartós háborgatása céljából osztanak meg róla intim felvételeket a nyilvánosságban. Amikor a cselekmény zaklatásnak minősül, jellemzően több felvételt is közzétesznek, időben is elhúzódó jelleggel történik a megosztás, és kapcsolódnak hozzá egyéb magatartások (online üzenetek, vagy személyes kapcsolatfelvételek).  

 

Lehet rágalmazás vagy becsületsértés is, ha a megosztott felvételhez kapcsolódik szöveg is, és az olyan kijelentéseket tartalmaz, amelyek alkalmasak az áldozat becsületének csorbítására. 

Lehet zsarolás, ha az áldozatot fenyegették a közzététellel, és megpróbálták rávenni őt arra, hogy valamit tegyen (például fizessen), ne tegyen, vagy eltűrjön (például szexuális közeledést). 

Megvalósulhat a szexuális kényszerítés bűncselekménye is, ha maga az aktus, ami a felvételen szerepel, beleegyezés hiányában (kényszer, erőszak révén) jött létre.  

Kinek a hibája, ami történt? 

Szándékosan ennyire provokatív ez az alcím, merthogy sokszor hallom ilyen ügyekben, hogy „hülye volt, aki küldött magáról egy meztelen képet. Ne lepődjön meg, hogy pórul járt”. Szóval szeretném nagyon tisztán és egyszerűen leírni.

Az ilyen eset sosem az áldozat hibája. Ő nem adott felhatalmazást a másiknak arra, hogy visszaéljen a fotóval. A másik arra kapott „meghívást”, hogy a képet megnézze. Ennyi. Minden, ami ezen túl történik, az visszaélés. Az elkövető felelőssége. Tisztán és egyértelműen. 

Az interneten annyi pornó van, hogy ha most elkezdeném nézni, és semmi mást nem csinálnék már az életben, csak ezt, akkor sem érnék a végére sosem. Valahogy mégis igény van újabb tartalmakra. Az emberi aljasság ellen is elég nehéz felvenni a kesztyűt. Amit viszont biztosan megtehetünk, hogy kihasználunk minden egyes lehetőséget, amit a rendszer biztosít, élünk az eszközökkel, szolidárisak vagyunk az áldozatokkal, és segítünk nekik abban, hogy megvédjék magukat.  

Utószó

A bevezetőben említett ügy jelenleg itt tart: a TikTok-videó alapján megtettük a bejelentést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Internet Hotline felülete irányába, az [email protected] címen.

Bejelentésünkre még aznap választ kaptunk. Ebben tájékoztatnak, hogy a videót megvizsgálva az ügyet azonnal továbbították Nemzeti Nyomozó Iroda felé. A jelzésből tehát feljelentés és hivatalos vizsgálat lett. 

Ennek eredményéről, amint információt kapunk, beszámolunk majd.

Dr. Gyurkó Szilvia

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Unsplash/Oleg Ivanov