-

Mi, ikresek az utca emberétől nap mint nap rengeteg kérdést kapunk: „Egy- vagy kétpetéjűek? Miért van az, hogy sokan azt se tudják, hány petéjűek a gyerekeik? Egy apától vannak? Fiúk és lányok, de attól még lehetnek egypetéjűek, neeem? A kétpetéjűek is ikreknek számítanak, nem csak sima tesóknak?"

Az utcán általában nincs időm tudományos expozét tartani az ikertípusok mibenlétéről, így a kérdések sokszor maradnak kielégítő válasz nélkül. De most megpróbálom eloszlatni a ködöt.

Az elmúlt fél évszázadban jelentősen megnőtt az ikerszületések száma. Amerikában és Európában például már minden harmincadik szülés során ikreket segítenek a világra. (Ez a szám egyébként földrészenként eltérő, Ázsiában például nem jellemző az ikerterhesség, míg Nigériában a leggyakoribb.) Ennek három fő oka van. Először is: egyre később vállalunk gyereket, és ez a természet evolúciós válasza. Másodszor: a mesterséges megtermékenyítések száma is megnövekedett, amelyekből több ikerterhesség alakul ki, mint egyébként. És végül: a koraszülött intenzív osztályok fejlődésének köszönhetően több – jellemzően korábban születő – ikerbabát sikerül megmenteni.

Az ikrek számának növekedése mellett a tudomány és technológia világa is sokat fejlődött, a modern ultrahangvizsgálatnak hála, mára sokkal többet tudunk arról, miként fejlődnek ki az ikrek az anyaméhen belül. Amikor még én is laikus voltam, és csak messziről csodáltam az egyforma testvéreket, szentül hittem, hogy minden iker úgy jön létre, hogy két ivarsejt termékenyít meg egy petesejtet. Előbb rá kellett jönnöm, hogy óriásit tévedtem, aztán pedig arra, hogy nem is tévedtem akkorát.

A két alaptípus: egypetéjű és kétpetéjű ikrek

Amikor az ovuláció során két petesejt lökődik ki, és termékenyül meg egy-egy ivarsejt által, kétpetéjű ikrekről beszélünk. A legtöbb gemini-terhesség kétpetéjű ikreket rejt. Ez egyre gyakoribb is, ugyanis a hyperovuláció képessége (egynél több érett petesejt kibocsátása) családon belül öröklődik. A több érett pete egyidejű megjelenése biológiailag arra vezethető vissza, hogy az anya agyalapi mirigyében, a hipofízisben, az úgynevezett gonadotropin hormon (ez a nemi hormonok működését szabályozó hormon) mennyisége nagyobb a szokásosnál.

fotó: Wikipedia

Kétpetéjű ikreknél könnyű dolgunk van: a magzati fejlődés során két külön petezsákban, majd magzatburokban, külön méhlepényről táplálva cseperednek a babák. (Néha megesik, hogy a két méhlepény összenő.) Kétpetéjű ikertestvérek DNS-ének 25 százaléka egyezik meg, ami egyenértékű a különböző időben világra jött testvérek DNS azonosságával. Ettől függetlenül, ők is „teljesértékű" ikreknek számítanak, hiszen méhen belül és kívül is egyszerre osztoznak az anyán.

Egypetéjű ikrek esetén bonyolódik a képlet. Ekkor egy petesejtet egy hímivarsejt termékenyít meg, majd az egység kettéválik. Nem tudni, miért, bár feltételezések vannak. Az egypetéjű ikerterhességre való hajlam nem öröklődik. Csupán szerencse kérdése. Egypetéjű ikrek esetén a testvérek DNS-mintázata 95-100 százalékban megegyezik, és minden esetben azonos neműek. Magzati fejlődésüket pedig az befolyásolja, hogy a kettéválás a megtermékenyítés utáni hányadik napon történt.

Ha az első három napban szétválnak, akkor nagyon hasonlítanak a kétpetéjű ikrekre, tízből ez nagyjából két-három esetben történik meg. A legtöbbször a negyedik-nyolcadik napon válnak szét, ilyenkor a magzatok méhlepénye közös, de külön burokban növekednek. A legtöbb egypetéjű ikerterhesség ebbe a kategóriába esik. A tizenkettedik heti vizsgálat előtt nagyon ritkán veszik észre a két baba jelenlétét. Saját várandósságom alatt sem tűnt fel senkinek az első trimeszter során, hogy két babát hordok a szívem alatt.

A késői diagnózis a nyolcadik-tizenharmadik napon szétvált ikrekre is jellemző.

Ők azok, akik a méhen belül bármikor át tudják ölelni egymást, akiknek 4D-s, összebújós képeiért odavan az internet, akik csodálatos módon egymás kezét fogva születhetnek meg.

Ez azonban nagyon ritka jelenség, az egypetéjű ikreknek mindössze egy-két százaléka ilyen.

A tizenharmadik-tizenötök napon kettéváló zigótákból lesznek a sziámi ikrek. Előfordulásuk szórványos: körülbelül minden 85.000. terhesség esetén történik ilyesmi. Az összenőtt babák túlélési esélye méhen belül és kívül is alacsony. Csodák viszont vannak.

És léteznek a valóban különleges ikerfajták:

A tudomány mai állása szerint a sziámi ikrek mellett további nyolc – igen különleges és hihetetlenül ritka – esettel találkozhattunk már:

1. Félig egypetéjű ikrek (vagy Polar Body ikrek)

Mi történik, ha a petesejt előbb kettéosztódik, majd két külön ivarsejt termékenyíti meg a két felet? A témát kutató tudósok szerint ekkor félig egypetéjű ikrekről beszélünk. Ma még nincs olyan technológiai eszköz, amivel a félig egypetéjű ikerterhesség megállapítható lenne. A születés után, DNS-teszt alapján sikerült erre a típusra az orvosoknak rácsodálkozniuk, ugyanis meglepő módon a félig egypetéjű ikrek DNS-e 75 százalékban azonos. Vagyis nagyon-nagyon hasonlítanak egymásra, de se nem egypetéjűek, se nem kétpetéjűek.

2. Szemi-egypetéjű ikrek

Az előző extra típushoz egészen közel álló változat, amikor két hímivarsejt termékenyít meg egy petesejtet, majd triploidot alkotnak, ami kettéválik. (Igen, tudom, anno végtére is igazam volt, bár ennek a típusnak előfordulásához mérve, egészen elhanyagolhatóan volt igazam.) Vagyis a különbség az, hogy a megtermékenyítés után történik a kettéválás. 2007-ben a Journal of Human Genetics számolt be egy ilyen esetről. Ahol egyébként az ikerpár egyik fele fiúként, a másik pedig hermafroditaként látta meg a napvilágot.

3. Fiú-lány egypetéjű ikrek

Még egyszer mondom: az egypetéjű ikrek mindig azonos neműek! Ugyanis egy, azaz egy zigóta bomlik ketté, amely vagy XY, vagy XX ivari-kromoszómát tartalmaz. Habár szokták mondani, hogy láttunk már karón varjút. Igen, a tudomány jegyzett le olyan génmutációt, amikor egypetéjű fiúknak indult ikerpár egyik tagja valahol valamikor elveszíti az Y kromoszómát, és lányként jön világra. Sajnos ezek a lányok Turner-szindrómával születnek, ami egy igen komoly genetikai betegség, és amely hiányzó vagy sérült X kromoszóma esetén lép fel. Az ilyen esetektől eltekintve csak akkor beszélhetünk egypetéjű, de eltérő nemű ikrekről, ha az ikerpár egyik tagja transznemű, és nemváltó műtéten esik át.

4. Különböző időben fogant ikrek

Embereknél nagyon ritka, hogy két különböző időben történt ovulációból egyszerre szülessenek babák. Tény és való, hogy 2009-ben Arkansasban beszámoltak egy ilyen esetről. A szuperfetáció (vagyis, hogy megtermékenyülés után, az anya szervezete ki tudjon még bocsátani érett petesejtet) a meddőségi hormonkezelések következményében megtörténhet, de utána az új magzatnak is be kell tudni ágyazódnia. Ezért nagyon-nagyon ritka, hogy ilyesmi történjen. Embereknél. Az állatvilágban teljesen normálisnak számít. Ha mégis megtörténik, a testvérek ikreknek számítanak, mivel pocakban és pocakon kívül egyszerre cseperednek, egy anyán osztozva.

5. Különböző apától fogant ikrek

Egyébiránt az Enciklopédia Britannica szerint pedig azok számítanak ikreknek, akik egy anyától, egy időben jönnek világra. Az enciklopédia az apáról egy szót sem ejt. Vagy jelen esetben az apákról. Mert különböző apáktól is foganhatnak ikrek, amennyiben az anya épp hyperovulál (több érett petesejtet bocsát ki) és kicsapong/életet élvez/bánatában hirtelen félrelép. Szóval rövid időn belül két férfival is aktust létesít. Illetve igen ritkán, de mesterséges megtermékenyítés esetén, beültetés előtt félrenyúlhatnak a laborban is, amint ez 1995-ben Hollandiában meg is történt.

Az ókorban, illetve az ősi Japánban még minden ikerterhesség esetén szentül hitték, hogy az anya félrelépett, és egy apának csak egy gyereke lehet. Így az anyát megkövezték vagy máglyán égették el, és a másodikként születő babát megölték...

6. Különböző rasszhoz tartozó ikrek

Különböző apától fogant ikrek teljes egészében magyarázatot adhatnának a különböző rasszhoz tartozó ikrek jelenségére. De van egy ennél hihetetlenebbnek tűnő eset is, ami olyan ritka, hogy valóságosan egy a millióhoz az esélye, hogy megtörténjen. 1997-ben az Egyesült Királyságban született egy kétpetéjű ikerpár, az egyikük hófehér bőrrel, a másikuk egészen feketén. A szülők bőrszíne eltérő, genetikailag pedig egyik baba csak fekete/fekete, a másik baba pedig csak fehér/fehér bőrszínt meghatározó génpárt örökölt. Elméletben különböző rasszhoz tartozó ikrek akkor is születhetnek, ha a szülők mind a ketten félvérek. Elméletben.

fotó via: mirror.co.uk

7. Parazita iker

A sziámi ikrek egy ritka esete. Szerencsére. Ugyanis egyelőre megmagyarázhatatlan okokból kifolyólag, a magzaton belül fejlődik egy másik magzat is, amely közvetlenül épül be a donortest véráramába. Egy kairói kislány 2005-ben született úgy, hogy fején még egy fej volt, amely pislogni és mosolyogni is tudott, de önálló életre semmilyen módon nem volt képes. Amikor a kislány tíz hónapos volt, eltávolították parazita ikrét, de a kislány a második szülinapja előtt elhunyt.

8. Tükörikrek

Ez egy nagyon érdekes jelenség, a tükörikrek tényleg úgy néznek ki, mintha tükörbe néznének. Ha az egyiküknek arca jobb oldalán van egy anyajegy, ugyanolyan anyajegyet találunk a másik iker bal orcáján. Míg az egyik balkezes, a másik jobb. Sőt olyan is előfordul, hogy egy tüköriker szervei a másik oldalon voltak, például  jobb oldalt vert a szíve, így amikor testvérével szemben állt, akkor kívül-belül tükrei voltak egymásnak.

Összefoglalva

A kétpetéjű ikerterhességre való hajlam öröklődik, az egypetéjű ikrek fogantatása pedig vakszerencse kérdése. Csak akkor állíthatjuk biztosan, hogy kétpetéjű ikrek születnek, ha külön burokban, külön méhlepénnyel fejlődnek a magzatok, és különböző neműek is. A terhesség alatt csak akkor mondhatjuk, hogy egypetéjű ikrekről van szó, ha közös placentája van a két magzatnak, illetve: ha a placentán és a burkon is osztoznak. Minden egyéb esetben várni kell erre az információra a gyerekek megszületéséig, illetve egy DNS-tesztig.

Az egypetéjű ikrek méhen belüli és kívüli élete tudományos szemmel izgalmasabbnak tűnik, ám jóval veszélyesebb az anya és a születendő gyermekek számára. Az ikres anyuka életvitelének szempontjából – fogzásokat, oltásokat, pelenkázást, hozzátáplálást, bilire szoktatást és éjszakázásokat tekintve – pedig teljesen mindegy, hány petéjűek.

Ikres szülők... két hét múlva... hat hónap múlva... és egy év múlva

Rohr Linda

Felhasznált források: dr. Métneki Júlia: Ikrek Könyve II.; Twinsmagazine; Wikipedia

Képek forrása: a szerző sajátja (kiemelt fotó);  Wikipedia; Mirror.co.uk