Mindenkinek van egy története. Legalább egy, ami van annyira érdekes, hogy mások is szívesen meghallgatják. Vagy azért, mert van benne valami különleges, vagy épp ellenkezőleg, azért, mert olyan átkozottul jellemző sokunkra. Lehet, hogy tanulságos, lehet, hogy inspiráló, felháborító, izgalmas, vagy egyszerűen csak vicces. Ez itt a te oldalad, oszd meg velünk és a világgal a te történetedet!
Ha az alábbi gombra kattintasz, egy űrlapot találsz, ahol a neved és email címed megadása után rögtön be is írhatod a sztorit, ami velünk is megtörténhet.
Ui. Noha nagyon igyekszünk, de sajnos nem tudjuk megígérni, hogy mindent és azonnal közlünk. Az olvasószerkesztés jogát pedig fenntartjuk. Köszönjük a megértéseteket.
„Minden erőmmel azon vagyok, hogy visszataláljak ahhoz a szerethető, okos, kedves, nyitott kislányhoz, aki bennem él, és ne tagadjam meg tőle a szeretetet, ahogy te tőlem. Mert igenis megérdemli.”
„Milyen az, amikor attól rettegek, hogy meghalnak a gyerekeim, és ezt a szót hónapokig nem tudom kimondani, mert félek, hogy akkor megtörténik?”
Összepakolni egy élet darabkáit a kórházban megrendítő feladat…
A szőrös gyerek egyáltalán nem kisgyerek, és a vele járó feladatok, gondok sem ugyanolyanok – állítja olvasónk, akit felháborít, hogy bárki is hasonlóképp kezeli a kettőt.
Egy anya szívszorító írása elvesztett magzatától.
„Már nem szólunk többet. Minek.”
„A biztonság kedvéért bekeretezem a leendő (magyarországi) otthonunk koordinátáit, és a lakás központi részére teszem, hogy mindig szem előtt legyen” – írja Mária, akit németországi életéből hívott végül haza a honvágy.
„A kövér lány le akarta adni a szerepét, és ezzel nem tudott mit kezdeni a környezete.”