-

Egy párhuzam kezdete

Húszéves lehettem, amikor az egyik barátnőm kölcsönadta a Kabarét azzal a megjegyzéssel, hogy a főszereplő Sally Bowlest mintha csak rólam mintázták volna. Nem kellett kétszer mondani, nyilván nekifutásból azonnal nekiültem, hogy megnézzem a filmet. Néztem, nézegettem, közben pedig nem győztem hümmögni, és szép csendesen bólogatni. Egészen jól magamra ismertem ugyanis a könnyűvérű, bohém, szeleburdi lányban (persze a remek tánc- és énektudását leszámítva). Minden mozdulatával azonosulni tudtam: ahogy még az ajtórésben állva rögtön lelejmolja Michael Yorkot egy cigire, majd a másnaposságára összekever egy kis gyógylöttyöt a fogmosópoharába, ahogy két pofára eszik étkezésen kívül is, és teli torokból kiabál a híd alatt, mert az annyira felszabadítóan hat rá.

Nem telt bele sok idő, és a Kabarét elkezdtem oktatóvideóként alkalmazni a frissen felszedett aktuális pasijaimnak.

Gondoltam, sokkal egyszerűbb 120 percben megmutatni, kivel is állnak szemben, mint kivárni, hogy szépen lassan, empirikus úton kitapasztalják a természetemet. Nem volt menekvés Lisa Minnelli elől, ha valaki velem akart randizni.

3

A mai napig tisztán emlékszem arra is, hogyan próbált az akkor még szemtelenül zsenge (még nem) férjem alternatív programok (és a bevetetlen ágya) felé terelgetni kapcsolatunk hajnalán. Én azonban hajlíthatatlan voltam, addig meg sem szólalhatott, hozzám sem érhetett, amíg végig nem nézte a filmet egészen a stáblista végéig. Nem ijedt meg a celluloid karakteremtől, sőt, idővel még feleségül is vett, megkímélve számtalan más potenciális pasit, hogy végigülje velem a Kabarét.

Jó másfél évtizedig így nekem sem volt rá okom, hogy még rojtosabbra nézzem a lemezt. Aztán valahogy úgy alakult, hogy a minap újra a kezembe akadt a musical. Ám ezúttal már egyáltalán nem hümmögtem, és nem is bólogattam se csendben, se hangosan. Rá kellett jönnöm, hogy a hajadon énemmel együtt Sally Bowles is elpárolgott belőlem, méghozzá nyomtalanul.

Egy párhuzam vége

Persze nagyon vagány volt azzal pasizni, hogy Sally Bowles személyében tulajdonképpen engem tisztelhet mindenki. Pedig ezt a szerepet valójában csak Liza Minnellire szabták! És őt, szemben velem, nem is darálta be a kispolgári jólét, ezért sajnos nem is került olyan messze a könnyűvérű, bohém, szeleburdi lány figurájától, mint én.

Tulajdonképpen az is kész csoda, hogy a mai napon ünnepelheti többé-kevésbé egészségesen a hetvenedik születésnapját. Őszintén szólva voltak olyan időszakai, amikor nem sokan mertek volna erre fogadni.

De hát lehet ezen csodálkozni?!

2

Csak gondolj bele, milyen lehetett Hollywoodban megszületni, ráadásul nem is akármilyen szülőktől. Édesapja Vincente Minnelli, a Gigi és az Egy amerikai Párizsban biszexuális rendezője. Az anyukája pedig nem más, mint a világhírű Judy Garland, mindannyiunk örök Dorothyja. Judy Garland, aki soha sem tudta elhinni igazán, hogy szép és tehetséges, az emiatt érzett szorongását pedig alkoholba, gyógyszerekbe fojtotta. Lizának nem is adatott meg a normális gyerekkor, kamaszként gyakran előfordult, hogy neki kellett gondoskodni édesanyjáról lelki mélypontjai, depressziós rohamai során. Az aranytorkú Minnelli még írni, olvasni sem tudott, de már a színpadon csillogtatta fantasztikus énektehetségét.

Tizenévesen már éjszakai bárokban énekelt, 19 évesen Las Vegasban lépett fel. Nem telt bele sok idő, és máris sikert sikerre halmozott. Elérte azt, amiről sok sztárcsemete csak álmodik: képes volt kilépni híres szülei árnyékából, népszerűségben és tehetségben is hozta azt a szintet, amit világklasszis édesanyja.

1

A kettejük közötti hasonlóság itt sajnos nem ért véget, Liza ugyanúgy az alkohol és a gyógyszerek rabja lett, ez pedig idővel a munkájára is kihatott. Habzsolta az életet, a sikereket... és a drogokat is. Andy Warhol jegyezte fel, hogy amikor egyszer Liza megérkezett Halston divattervező otthonába, már a küszöbről csak annyit mondott: „Ide nekem minden kábítószert, ami csak van itthon!”

És akárcsak Judy, úgy Liza házasságai is rendre kudarcba fulladtak. Első férjéről állítólag rajta kívül mindenki tudta, hogy meleg, az ő szeméről azonban csak egy kínos in flagranti esemény után szakadt fel a hályog. Negyedik férje pedig tízmillió dollárra perelte azokért a testi és lelki sérülésekért, melyeket alkoholos mámorában okozott neki a színésznő. Volt idő, amikor egy vírusos agyvelőgyulladás következtében annyira megbetegedett, hogy az orvosai nemcsak azt tartották lehetetlennek, hogy  járni tudjon valaha, de azt is, hogy képes legyen ismét beszélni. De ő ebből is talpra tudott állni, mint annyi mindenből korábban. Naponta járt beszéd- és táncórákra, és végül felülkerekedett a betegségen.

Egyszóval le a kalappal Liza Minnelli előtt! Őszintén szólva én nagyon örülök, hogy ez a fantasztikusan izgalmas életű nő, akinek a sorsa leginkább egy szuperbohó vidámpark félelmetes hullámvasútjához hasonlít, ma a hetvenedik születésnapját ünnepli.

Fiala Borcsa

Képek: Kabaré (Örökmozgó, 1972)