-

Az útkeresések kora

Kamasznak lenni egyáltalán nem könnyű feladat. Olyan ez az időszak, mint egy  tíz évig tartó földrengés, amikor hol kisebb, hol nagyobb erővel, de folyamatosan mozgásban van a talaj a lábunk alatt. Abban a néhány évben, amíg a gyerek felnőtté válik, annyi testi, lelki és hormonális változás zajlik, amit nehéz feldolgozni. A serdülőkorba lépve már elvész a gyerekkor boldog védettsége, de még nem alakul ki a felnőtt magabiztos függetlensége. A „már nem” és a „még nem” között lavírozva nem egyszerű kapaszkodót találni.

A kamasz a vívódások, az útkeresések idejét éli. Fokozatosan le kell válnia a szüleiről, kialakítani saját identitását, megtalálnia helyét a társadalomban, és közben muszáj gyerekből felnőtté érnie.

Ez annyira megterhelő, hogy a kivitelezése napi 24 órát vesz igénybe. A kamasz sokszor tényleg nem is csinál mást, mint főállásban kamaszodik, komoly próbatétel elé állítva ezzel a környezetét.

Az agy ebben az időszakban olyan, mint egy átalakítás alatt lévő főpályaudvar, ahol éppen nagy buzgalommal rendezik át az összes sínpályát. Magyarul: káosz van a köbön. Idegrendszeri hálózatok milliói épülnek le, míg mások éppen ekkor alakulnak ki gőzerővel. Az újonnan megjelenő nemi hormonok hatására a kamaszok egyszeriben hiperérzékenyen reagálnak a környezetükből érkező elutasítás vagy a rosszallás legapróbb jelzéseire is, amit csak tetéz, hogy stresszérzékenységük is jelentősen megnő ebben az időszakban.

Ezért emlékszünk a legtöbben úgy a kamaszkorunkra, mint az állandó megbántottság korára. Az alakulóban lévő önértékelést a legapróbb kritikai megjegyzés is súlyosan megtépázza. Olyannyira, hogy még évekkel később is torokszorító érzés visszagondolni rá.

Ebben az időszakban az ÉN kerül a figyelem középpontjába, a kamasz úgyszólván állandóan önmagával van elfoglalva. Leginkább az izgatja, vajon formálódó személyisége elfogadható-e a külvilág számára? Míg korábban a szülők játszották életében a legfontosabb szerepet, most mindent felülír a kortársaknak való megfelelés vágya. Nekik akar imponálni, csak az számít, hogy a barátok, haverok mit gondolnak róla. A kamasz pusztán a lázadás kedvéért lázad, és közben úgy érzi, a világon senki nem értheti meg a lelkében dúló viharokat. A szülőkről szükségszerűen le kell válnia, ami egyszerre vonzó és szorongató élmény számára.

A rohamosan bekövetkező testi változások csak fokozzák az amúgy is meglévő bizonytalanságát. A tegnap még kislányos/kisfiús test, egyszer csak ijesztő változásokat produkál, melyeket nem könnyű feldolgozni. Normálisan nézek ki? Normálisak ezek a változások? – kérdezgeti magától állandóan. Órákat tölt a fürdőszobában, árgus szemmel vizslatva a pattanást a homloka közepén, miközben szentül meg van róla győződve, hogy legalább hétmilliárd ember érdeklődik intenzíven az ő aktuális külseje iránt. Az önmagára irányított figyelem nem csoda, hiszen a testi változások általában a lelki érés előtt járnak, azt is mondhatnánk: egy ideig még nagy a kamaszra a felnőttség kabátja.

Megúszható?

A kamaszkor – bár sokszor nem kellemes, de – szükséges fejlődési szakasz, amit sajnos nem lehet megúszni. Fejlődni, meghaladni a korábbi érettségi szintet csak nehézségek, kétségek, időnként kínlódások árán lehet, hogy aztán felnőve elmondhassuk: „Lehet, hogy nehéz volt idáig eljutni, de ma már bátran merem vállalni önmagam!”

Néhány jó tanács kamaszoknak

1. Nyugi, túl fogod élni, mi is túléltük!

2. Az a normális, hogy most semmi nem normális.

3. Tájékozódj, nézz utána, hogy megértsd, mi zajlik benned! Ha érted, hogy mi történik, sokkal könnyebben el tudod viselni!

4. Nem vagy egyedül! Keress valakit, akivel őszintén beszélhetsz az érzéseidről! Lehet, hogy épp a közeledben él.

Néhány jó tanács kamasz gyerekek szüleinek

1. Nyugi, túl fogod élni, ahogy a te szüleid is túlélték a kamaszkorodat!

2. A kamasz nem rossz, nem reménytelen eset, egyszerűen csak keresi önmagát.

3. A sündisznó is vágyik a gyengédségre! A kamasz hiába utasít el, akkor is legalább annyi pozitív megerősítésre van szüksége, mint amennyi feltétel nélküli gyöngédség jár egy csecsemőnek.

4. Tilos a kamaszt a testi változásai miatt kinevetni vagy kifigurázni! (Meg egyébként is...)

Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Flickr/