-

Haha, tudom, hogy ettől borsódzik majd a hátad! De negyvenévesen már igazán hozzászokhattál volna a nénizéshez. Valami a korral jár. Többek között ez is. Meg azok a fránya szarkalábak is sokasodnak, ahogy telnek-múlnak az évek, igaz-e? Bár ezt sejthetted volna előre. Akinek 17 évesen annyi nevetőránc fut a szeme körül, mint Jennifer Anistonnak 47 évesen sem, az sok jóra ne számítson a későbbiekben!

Azért szerintem szép nő lett belőled. A hiúságod jó szolgálatot tett. Meg az a makacs csakazértsem akaratod, ami évek óta nem hagy este hét után valami finomat vacsorázni. Ezt persze az étcsokoládé látványa bármikor képes felülírni. Hát, ha őszinte akarok lenni, márpedig most nagyon az leszek, meg kell mondjam, ez látszik is rajtad. Mármint az étcsoki, a sok kis boldogságfalat... vagy milyen hülye nevet találtál ki neki. Most ne fintorogj, az összes kis piszkos titkodat tudom! Én vagyok az az idegesítő ördögfióka a válladon, aki kamaszként azt hiszi, hogy bárkinek (bármikor) megmondja a tutifixet.

És neked most nagyon meg fogom mondani. Örülök, hogy a fiatalkori huncut szemtelenség és magabiztosság, ha néha meg is ingott, mindig visszavándorolt hozzád.

Szóval eszed itt a csokit, meg kanálszámra falod a nutellát, akár egy fegyelmezetelen tini az éj leple alatt. Inkább attól lennél boldog, hogy van két szép gyereked, akik egészségesek, kellőképpen rosszcsontok, a legokosabbak, legszebbek mind közül. Jól van, tudom én, hogy megy ez, ennyi bűnözés jár egy magadfajta asszonyságnak is. De azt tudnod kell, hogy ez extra köröket jelent a Margitszigeten. Amúgy büszke vagyok rád, hogy megcsináltad a szigetkört. Lehet, hogy nem hittem eléggé benned, de te megmutattad, hogy belevaló csaj vagy.

Egyébként naponta ráállhatsz arra az idióta digitális mérlegre, ami szerinted a lehető legrosszabbul van kalibrálva, így nemhogy kevesebbet, inkább napról napra csak egyre többet mutat. „Tegnap ráálltam a mérlegre. Kiakadtunk. Ő is, én is.” Na és? Érdekel ez valakit rajtad kívül? A tükör előtt állva összecsippentheted a korántsem bájos hájadat. Tudod, ilyenkor vagy csak igazán hasbeszélő. Mérgelődhetsz a hófehér bőröd meg a sok anyajegyed miatt. Emlékszel, egyszer egy fiú azt mondta, imádja a fehér bőrű lányokat? Vagy a boka-vádli egybenövésed okán is főhet a fejed. Tudod, legalább egy lottónyeremény már a tied az életben. Más tészta, hogy ez a genetikai lottóé. A Heathrow Airport nagyságú homlokodról, a lapos, soha-nem-áll-sehogy-sem hajadról nem is beszélve. Tudod, a nagy homlokú emberekről azt tartják, hogy intelligensebbek az átlagnál. Annak meg örülj, hogy ha már a hasad nem is, de legalább valami másod lapos. Ja, meg a cicid is. Figyelj, nem szégyen, hogy a fiad barátnője nagyobb melltartót hord, mint te!

A sok okosság után félve kérdezem: ezeken zsörtölődsz ugyan, de jobb lesz neked ettől? Jobb anyuka leszel attól, ha Victoria Secret-modelleket meghazudtoló bikinibádival hódítasz? Előléptetéssel fognak jutalmazni a saját cégednél, ha egyik reggel nem az unalmas, kócos kontyodban mész be dolgozni? Szerintem vagy annyira értelmes, hogy tudd a válaszokat.

Meg amúgy is, csak az jusson eszedbe, hogy én is túléltem a középiskolát, az oroszlánketrecet, ahol sohasem lehetsz elég jó. A felnőttvilág sem lehet sokkal rosszabb, ugye?

Vagy amiatt bánkódsz, hogy otthagyott a Kornél? Nagy házzal, két gyerekkel, „se puszi, se pá'-val egy szőke libáért? Ha így van, márpedig remélem, hogy nem, mert akkor most jól fenéken billentenélek... na, de, ha véletlenül mégis így lenne, hogy amiatt a hűtlen majom miatt vannak álmatlan éjszakáid, akkor valamit véss fel jól a határidőnaplód jegyzetek csücskébe! Busz és férfiak után nem futunk, nem bosszankodunk, mert mindig jön a következő! Ezt már igazán megtanulhattad volna, te, aki amúgy minden lehetséges buszt lekéstél az egyetem óta. A Kornél busza például újra forgalomba állt. És? Negyvenennyimennyis pasi, te sem gondoltad komolyan, hogy a boldog, de igen kiszámítható családi életet választja a friss pipihusi helyett. Főleg, ha olyan jó pasi, mint ő. Inkább annak örülj, hogy két ilyen csodás herceget neked a gólya, akik – reméled, hogy csak külcsínben ütöttek az apucira. Örülj annak is, hogy lett egy kisebb palotátok a budai hegyekben, és még ezek után is te vagy az, akit mindenki sajnál egy kicsit. Oké, tudom, a sajnálatukból nem kérsz. Erős vagy, ez kétségtelen.

De tudod, néha sírni is szabad. Sőt kell! A gyógyulási folyamat szerves része. Nálad meg aztán főleg. Szóval visszavonom fentebb írt tilalmaimat. Bőgj csak nyugodtan miatta! Ő nem érdemli meg, viszont te nagyon is rászolgáltál a belső békére.

Ha máshogy nem tud kitörni a vulkán, nézd meg a Szerelmünk lapjait, az mindig beváltja a hozzáfűzött reményeket.

Gondolom, már az agyadra mentem a szószátyárságommal, de hát jól tudod, milyenek vagyunk!

Csak annyit mondanék zárásképpen, hogy szerintem elég jó vagy. Minden téren. Vagy nem is elég jó. Inkább szuperságos. Menj, gyorsan adj két cuppanósat Ádámnak és Kendének helyettem is, ha már ilyen  klassz anyuka vagy. Örülök, hogy végül kiharcoltad a nevüket. Jó választás mindkettő.

Szeretlek téged, szeresd te is magad,

(a hajszálnyit idegesítőbb) Csenge