Egyszemélyes konyha: A (majdnem) negyven napos nagyböjt vége
Szóval a nagyböjti fogadalmam az volt, hogy nem eszem indiait negyven napig. Tényleg. Na, de hát ki emlékszik már arra? Meg ha véletlenül emlékszik is, biztos nem tudott volna elém állni hétvégén, amikor áthívott magához Mujahid Zoli barátom (akivel már főztünk együtt korábban) egy bőséges indiai vacsorára. Higgyétek el nekem, hogy fizikai képtelenség lett volna visszamondani. Erre valók a jó barátok. Úgyhogy, kéremalássan: elbuktam. Kövezzetek meg érte nyugodtan. Vállalom. Bármit vállalok, csak ehessek indiait! Szentesi egyszemélyes konyhája, és benne az étel, ami miatt bukta a böjtöt.
-
A Dal Makhani egy nagyon egyszerű előétel, a legkedvesebb mind közül. Szoktam enni köretként, főételként, egymagában, parathával, vajas naannal, meg mindenhogyan, ahogy érem. De főzni, még nem főztem ilyet. És ezt a hagyományt most sem törtem meg, ugyanis a főzést Zolika barátomra bíztam, én pedig kuktáskodtam mellette.
Az illatok durva orgiát ültek a konyhában, és én, a frissen bukott böjti angyal a fellegekben jártam a szörnyen hosszú (csaknem három hetes!) megvonás után. Nem tudom elmondani azt a pillanatot, amikor végre újra egymásié lettünk.
Úgy olvadtunk eggyé, hogy képes lettem volna himnuszt írni hozzá, ódát, szerelmetes szonettet vagy bármilyen szavalatot...
Egyvalamire biztosan jó volt a csúfos bukással véget érő böjtöm. Megfogadtam: soha többé nem csinálok olyan butaságot, hogy lemondok róla
Így készül:
Hozzávalók
– lencse
– vörösbab
– fél evőkanál vaj
– 2 szegfűszeg
– 1 teáskanál olaj
– 1 pálcika egész fahéj
– 1 egész fekete kardamom
– 1 babérlevél
– 1 fej lila hagyma apróra vágva
– 1 teáskanál reszelt gyömbér
– 1 teáskanál fokhagyma
– 1 teáskanál vörös csilipor
– negyed bögre paradicsomszósz
– 1 deci tejszín
– friss koriander levél
– fél teáskanál garam masala (indiai fűszerkeverék)
– 1 teáskanál szárított görög szénalevél (kasoori methi)
Elkészítése: Az a legegyszerűbb, ha natúr konzerv lencsét és vörös babot veszünk, mert így nem kell vesződni a hosszas áztatással. Ezt alaposan mossuk meg. A babérlevelet, a kardamomot, a szegfűszeget, és a fahéjat egy kis vajon odatesszük a serpenyőbe, majd ha már illatot ereszt, rászórjuk a hagymát, és üvegesre pirítjuk. Az fontos, hogy a hagyma apróra legyen vágva, mert úgy finom ez az étel, ha nincsenek egynemű, és nincsenek benne kisebb darabok.
Ha mindezzel megvagyunk, beletesszük a lereszelt fokhagymát és a gyömbért, egy-két percig még pirítjuk, utána pedig hozzálöttyintjük a negyed csésze paradicsomszószt. Ezt egy kicsit főzzük, körülbelül egy percig, folyamatos kevergetés mellett, majd belerakjuk a piros csiliport. Erre öntjük a lencsét és a babot, kis vizet töltünk hozzá, és fedő alatt főzzük öt-hét percig.
Ha a masszánk elég trottyos, akkor beletesszük a görög szénalevelet és a garam masalát. Szép aranybarna színűre főzzük, krémes és lágy állagúra, a végén mehet hozzá a tejszín, utána már csak egy percig szabad rotyogtatni. A legvégén kell a korianderlevelet beletenni.
Én akkor szeretem jobban, ha lágyabb az állaga, Zolika meg úgy, ha kicsit keményebb, de ezen biztos nem fogunk összeveszni, megettem úgy is, ahogy ő készítette. És milyen finom volt!
A képek a szerző tulajdonában vannak
