(Hirdetés)

Ez a két téma hogy jön össze? Sehogy. Legalábbis az én esetemben. Mert a rák a szerelmet is kinyírja.

Nincs általánosítás, természetesen vannak olyan párkapcsolatok, házasságok, amelyek kibírják ezeket a viszontagságokat. Nekem sajnos nem ez a tapasztalatom. És én most erről fogok beszélni.

Az én történetemmel, amit ráadásul nem is titkolok, sőt a legnagyobb nyilvánosság előtt is vállalok, viszonylag nehéz párt találni. Mert riasztó ez az egész, már akkor, amikor a másik még nem is tud minden részletet. Azokkal a férfiakkal, akiket egyelőre nem foglalkoztat a gyerekvállalás, csak később jutunk el oda, hogy na, akkor most nekem hogy is lehet gyerekem? Azok viszont, akik már nagyon szeretnének utódot, rögtön bele is kérdeznek a közepébe, majd úgy döntenek, hogy nem akarják felvállalni a velem járó, kicsit macerás kapcsolatot.

Érzékeny téma ez, és hál' istennek kevés embernek van fogalma arról, milyen egy olyan ember teste, amelyik közvetlenül a halál előtt fordult vissza az életbe. Milyen vele a szex, egyáltalán, létezik-e szexuális élete? Sokan meg sem merik kérdezni.

Ezért aztán összegyűjtöttem öt jellemző párkapcsolati élethelyzetet, és néhány tanácsot azoknak, akik betegek (vagy azok voltak), és azoknak, akik egy ilyen emberhez közelednek.

1. Mi történik akkor, ha meggyógyultál és készen állsz? Egyből mondjuk el, és zúdítsunk mindent a másik nyakába? Vagy várjunk egy kicsit?

A betegnek: tapasztalatom szerint jó, ha van még egy kis idő a regenerálódásra. Említeni persze lehet, én azt szoktam mondani, hogy: Igen, rákos voltam, de már meggyógyultam, és nem részletezném most ezt neked, majd akkor beszéljünk róla, ha itt az ideje.

A másik félnek: várd ki ezt az időt, légy tapintatos! Előbb-utóbb úgyis magától kezd el mesélni a partnered. És akkor már jöhetnek a kérdések is.

2. Hogyan mondd meg, hogy nem lehet gyermeked? És mit kezdj ezzel a helyzettel?

A betegnek: szerencsére nem az első randik alkalmával terelődik erre a beszélgetés, de kétség nem fér hozzá, hogy egyszer erről is beszélni kell. Ezen nincs semmi titkolnivaló. Őszintén és egyenesen. Ha valamin, akkor ezen sajnos nem lehet változtatni. Ne feledd, hogy egy párnak többféleképpen is lehet gyereke. A béranyaság és az örökbefogadás sem elvetendő, a szeretet pedig nem betegségfüggő.

A másik félnek: ha így nem felel meg neked a kiszemelted, akkor ajánlatos olyasvalakit keresned, akivel egyszerűbben megoldható a gyerekkérdés. Nagyon fontos, hogy ne hitegesd és ne bántsd a másikat!

3. Beszélgethetünk a szexről? Hogyan kérdezzek? Mit merjek elmondani?

A betegnek: akinek volt már radikális műtétje, az tudja, hogyan változik meg a teste például egy Wertheim-operáció után. Csonkolják a hüvelyt, megváltozik a libidó, valaki egyáltalán nem kívánja a szexet, és retteg az aktustól. Fél, milyen lesz majd. Én is frászban voltam, legalább annyira, mint a szüzességem elvesztése előtt... És tényleg, leginkább ahhoz a legelső aktushoz tudnám hasonlítani az élményt. Nem igazán fáj. Kicsit fura. De élvezhető. Persze ez egyénenként változhat.

A másik félnek: kérdezhetsz bármit, amikor arra kerül a sor. Fontos, hogy ha kíváncsi vagy, és tudni szeretnél valamit, akkor bármikor kérdezhetsz. A gyengéd figyelmességre nagyon nagy szüksége van a párodnak. Amúgy is, de ebben az esetben különösen.

4. Mennyire vonjam be a páromat, ha még beteg vagyok?

A betegnek: ez a kapcsolat milyenségétől és mélységétől is függ. Én egyáltalán nem akartam, hogy elesettnek lásson engem, nem engedtem, hogy bejöjjön a kórházba, aztán véget is vetettünk a kapcsolatunknak. A friss, alakuló szerelmek jellemzően nem bírják ki a rákot (persze lehetnek kivételek). Igazság szerint én sem akartam kitenni őt egy ilyen helyzetnek, nekünk így volt a legjobb.

A másik félnek: nehéz ebben jó tanácsot adni. Mindig az a legjobb válasz, amit őszintén, tiszta szívből teszel vagy tennél. Persze figyelembe véve a másik akaratát.

5. Hogyan kezeljétek a helyzetet, ha beteg vagy, és a szakítás mellett döntötök?

A betegnek: ne vádold semmiért, és ne várj el tőle olyat, amit nem szívesen tesz meg. Ez egy rettenetesen érzékeny helyzet, amiben nem lehet a másikat olyan dologba belerángatni, ami számára kellemetlen vagy nehéz. Ne vágd a fejéhez, hogy „köszi, amiért pont akkor hagysz el, amikor beteg vagyok". Ez gyerekes és kicsinyes. Szakítás után engedd meg neki, hogy eldöntse: szeretne-e meglátogatni téged. És légy vele nagyon őszinte azzal kapcsolatban, hogy te is szeretnéd-e ezt.

A másik félnek: nagyon nehéz egy ilyen betegség közelében mindig higgadtnak és erősnek maradni. Ezt senki nem is várja el tőled. Fogadd el, ha a párod ebben a rettenetes helyzetben nem akarja folytatni a kapcsolatot. Amennyiben azt érzed, hogy nem tudod tovább csinálni, akkor is a nyíltság a legmegfelelőbb hozzáállás.

Szentesi Éva

A daganatos témában írt cikkeinket az NN támogatja.